Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig
Az így megkülönböztetett objektumokból hű képet kaphatunk az üveggyár korábbi állapotáról is. Az átépítés során nem került például lebontásra a kapuval szembeni első hutaépület, amit már Neumann korában sem üzemeltettek, így a helyszínrajz a gyár keletkezését is érzékelteti. Az első huta helyett a nyolcvanas évek első felében épített új hutaépületben már két kemencéje volt Neumannak is, de ezek is közvetlen tüzelésű, kémény nélküliek voltak. Ebbe a hutaépületbe — a közvetlen tüzelésű kemencék helyére — kerültek a Kossuch cég által építtetett Siebert típusú regenerátoros tüzelésű gázkemencék is, melyekhez már kéményre is szükség volt. A helyszínrajz tanúsága szerint nem változott meg az egyes létesítmények szerepe, esetleg annyiban, hogy a korábbi I jelű köszörűs műhelyből raktárak lettek. Az átépítés mibenlétére, illetve méreteire hiteles választ a Kossuch cég folyamodványának bevezetéséből nyerünk: „Veszprém megyébe kebelezett Ajka községben levő üveggyárat, mely előbbi tulajdonosának kezelése alatt iparüzemét már-már megszüntetendő volt, 1891. évi június 1-én megvásárolván, hogy ezen iparvállalatot ismét lehetőleg versenyképessé tegyük, az egész gyártelepet átalakítva tetemes anyagi áldozatokkal kiterjesztettük, tágas és egészséges munkáslakokat építettünk, új csiszoló műhelyt létesítettünk és szereltünk fel, s az egész gyári felszerelést a technika legújabb fejlődésének megfelelőleg átidomítva, jelenleg az üveggyártást regeneratív fűtőkészülék alkalmazása mellett folytatjuk, a mint ezt ./. alatt eredetben ; ^emellékelt községi bizonyítvány tanúsítja." 56 A községi bizonyítvány szerint a Kossuch cég ,,az összes roskadozó épületeket jó karba hozatta, 2 munkáslakást összesen 24 munkás részére egészen újból építtetett, a gyárba egy új gőzmozdonyt és egy csiszológépet beruházott, végre az olvasztó kemenczét regeneratív fűtőkészülékkel rendezte be...", vagyis a kornak is megfelelő állapotba hozatta a gyártelepet. Amint azt a helyszínrajzon is láthatjuk, a gőzmozdony és a csiszológép számára új épületet emeltetett a Kossuch cég. De — mint a történetből később kiderül — gőzgép hajtotta a köszörűsök transzmiszióját már a nyolcvanas évek közepétől Neumann korában is, így azt csak a rajzon I-vel jelzett raktárban helyezhették el, ahol a köszörűsök műhelye is volt. Két regenerátoros kemencéről szól csak a leírás is, a régiben nem olvasztottak üveget, amely egyébként sem lett átalakítva. Az A jelű kezelőségi épület volt korábban is az iroda, ahonnan a munkát irányították. A munkáslakások közül az emeleteseket gangos házak néven őrzi a szájhagyomány, a földszintest pedig mint a kosztosokét emlegetik. (6. ábra) Az emeletesekben a szerződtetett üvegesek laktak, a földszintedben a nőtlen üvegesek és a tanoncok. A „gangos" jelzőt a falépcsős fel-