Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

véget, amikor az Ajkai Köszénbánya vezetősége „ezen területek soron kívüli átcsatolását" kérte Ajka községhez, mivel „a terület három községhez tartozik". Az ügyet az ajkai községi képviselőtestület 1945. évi december 13-án tartott közgyűlése tárgyalta, majd az 1946. évi március 29-i közgyűlés, az Ajkához való csatolást ismételt határozatában megerősítette. A határozattal megszűntek Bódé, illetve Csékút községek territoriális jogai, ettől kezdve a bánya — területileg is — véglegesen Ajkához tartozott. A különböző felségjogokból azonban nemcsak a bányának voltak hátrányai, de a bányászoknak is, hivatalos ügyeik intézésében. De gátolták e jogok az ipari tevékenységet is, ha az nem a telektulajdonos kezelésében történt. Ilyennel találkozunk később az ajkai üveggyár panaszaiban is. Mind a bánya, mind az üveggyár keletkezésében jelentős szerepe volt a vasútnak. Hivatkoznak erre a gyárról szóló írások, bár csak általánosságban, az év említése nélkül. Ezért nem árt idézni a hiteles forrást, amely szerint: ,, . . . a magyar nyugati vasutat Székesfehérvár — kiscell — szombathely — országhatár vonalával" megnyitották 1871 —1872ben.'

2 A vasutat ezek szerint szakaszonként nyitották meg a két év alatt Székesfehérvár és az országhatár között. A Budapesti Közlekedési Múzeumban fennmaradt iratok szerint pedig az első vonat 1872. október 6-án haladt keresztül az ajkai állomáson.'

4 Nem kevésbé volt fontos a kőszénbánya az üveggyár alapítója számára, mivel neki nem volt 11 ezer hold erdeje, így olvasztókemencéit csak szénnel füthette. Az olvasztáshoz szükséges szénmennyiséget — a valóságban termelt szénmennyiség függvényében vizsgálva — megtudhatjuk, hogy mikor kínálkozott volna lehetőség az úrkúti üveggyárnak Ajkára való áttelepítésére. Erre az alábbi kimutatás ad választ:

)4 Adományozott A termelés terület években, métermázsában hektár 1867 1874 1875 1877 180,5 9605 238 794 405 351 500 797 Ha figyelembe vesszük, hogy egy olvasztókemence évi szénszükséglete 20 ezer q körül volt, a gyár — egy kemencével — már a hetvenes évek elején üzemelhetett volna. A Kossuch cég évi szükséglete két kemencére: 40 ezer q volt 1893-ban." Nyilvánvaló tehát az is, hogy 1865-ben nem telepíthették volna át az úrkúti gyárat Ajkára, mivel az alapitónak nem volt erdeje, a bányászat pedig még csak a kutatás stádiumában volt.