Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

pótolta az állam a titkár által is megemlített osztrák, cseh és morvaországi üveg szállításával, vagyis az igazi veszteség hosszabb távon mégis az üveggyárosokat érte. Az államnak pedig a vasútépítésre felvett 60 millió forint kölcsön törlesztése miatt kellett magas tarifákat megállapítani. De hogy ezt a rendelkezést sem az üveggyárosok túlterhelésére vezették be, bizonyítja az a nemzetközi egyezmény, amit Magyarország és Ausztria által kötött 1878: XX. tc. VIII. cikkelye írt elö, amely szerint: ,,a mindkét állam területén létező vasutak egyenlő elvek szerint kezelendők, az ujon építendő vasutak pedig, a mennyiben a kölcsönös forgalom érdekei megkívánják, egyforma építési és üzleti szabályok szerint berendezendők."

40 Az viszont nem vitatható, hogy az egyenlő szabályokat a vámrendszer az osztrák fél javára fordította. A magyar üvegipar külföldtől való lemaradását azonban egyáltalán nem a vasút okozta, hanem korszerűtlensége, amit kénytelen beismerni a szakosztály titkára is: az utolsó évtizedben számos olyan újítás történt, amit ez iparra nézve epochalisnak kell tekinteni. Siemens regeneratív gázkemencéi, a sajtolt üveg, öntött ablaktáblák, új olvasztási és színtelenítési methodusok, csiszoló gépek . . ."

4I Elismeri tehát az újítások korszakalkotó voltát, de azt is elmondja, hogy az egész országban csak két üveggyár: Feketeerdő és Zay-Ugrócz van ezekkel felszerelve. Belátja, hogy a fejlett technikával dolgozó külföldi gyárak egyformán versenytársai a kisebb és nagyobb magyarországi üveggyáraknak. A bajokért mégis a technikát teszi felelőssé, amely több üveggyár bukását eredményezte már: ,, . . . rövid 5—6 év alatt megbukott 17 magyar üveggyár, köztük egyike a legnagyobbaknak, bizonyítandják majd még azok, melyek a következő években elesnek, vagy tőkéjüket nem akarván kockáztatni, üzemüket beszüntetik."

42 Bolváryék tehát a tőkéjüket féltették a kockázattal is járó új technikától, ezért inkább a kevesebb, de biztos hasznot választották. Jóslatuk azonban beteljesedett, mint ahogy igazuk volt a 17 üveggyár megszűnésével kapcsolatban is. A legnagyobb alatt a buglóci gyárat érthették, amely akkor a ,,Magyar Üveggyár rt." birtokában volt, és vallott kudarcot széntüzelési kísérleteivel.

43 Bár az elmulasztott lehetőségek alól nem menthetők fel az üveggyárosok, negatív álláspontjuk kialakulásában döntő szerepe volt az 1869-ben Bécsben kitört gazdasági válságnak is. A kiegyezés után ugyanis a tőke az üvegipart is felkarolta, ami új gyárak építésében is jelentkezett, a bécsi krízis azonban a tőkét kijózanította, és a veszteségek miatt visszavonult. Még alig ocsúdott fel a pánikból a tőkés társadalom, következett a második — 1873. évi — ugyancsak bécsi pénzügyi válság, amely a lélekharangot húzta meg a magyar üvegipar felett. A válságokkal egyidőben születtek a különböző kartellek is, melyek szinte az egész gazdasági életet