Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

nem szerepel, biztosra vehető, hogy a revíziót a Neumannok rovására, illetve a gazdaságtól való együttes megválásuk miatt rendelték el a tulajdonosok. A nyilvánvaló ok a Neumannok távozására alig lehetett más, mint a bérleti kérelem megtagadása Todescoék részéről, illetve az is, hogy a jogaiban korlátozott jószágkormányzó Neumann Bernáttal szolidaritást vállaltak rokonai is, akik — a bérlet esetében — ugyancsak csalódtak reményeikben.

11 Az eddigiekből is látható, hogy igaza volt a szájhagyománynak, amikor a Neumannokat az úrkúti üveggyárral azonosította. Alig szorul magyarázatra, hogy a többségében írástudatlan üvegesek tudatában a mindenkori főnök neve rögződött meg, akik már Somhegyen is parancsolóik voltak, nemcsak Ürkúton. Ugyanakkor sohasem látták a Bécsben lakó tulajdonosokat. Ezt a hagyományt hozták magukkal Ajkára az ide áttelepült üvegesek, ahol már a hajdani főnök volt az igazi tulajdonos. 3. Todescoék folyamodványa A magyar kir. udvari kancellária 1864. évi január hó 24-én 10736. szám alatt kibocsátott rendelvényének 1. §-a elrendelte a kereskedők jegyzékbe vételét, a kereskedelmi és iparkamarák osztályba sorolása alapján. A rendelvény 29. §-a három hónapi határidőt adott a bejelentés teljesítésére, a mulasztók ellen pedig 10—300 forintig terjedhető pénzbüntetést irányzott elő. Todescoék azonban nem tartották magukat kereskedőnek, szesz- és üveggyárukat nem ítélve „hasznot hajtó üzleti vállalkozásnak". A soproni váltótörvényszék 1864. július 30-án kelt végzése 8 napi haladékot adott nekik a mulasztás pótlására, de mivel ez is eredménytelen maradt, a bankárokat 15 frt-ra büntették, majd kiküldték a 4577. számú második végzést. Erre a bankárok 11 oldalas folyamodvánnyal válaszoltak, amelyben a 8 napos határidőre 30 napi haladékot kértek, hogy ügyvédjük a rendelet szabályait gyáraik viszonyaival egyeztesse, melyből majd kiderül, hogy a rendelvény rájuk nem vonatkozik. A folyamodványból az olvasó elé tárul a nagyvázsonyi uradalom korszerű gazdasági felépítése, amelyben a szeszgyárak és az üveggyár is sajátos szerepet tölt be. De kiderül az is, hogy a jelzett időben kié volt az úrkúti gazdaság, továbbá az, hogy ekkor Neumann Bernát már nem volt Ürkúton. Nemcsak kuriózumként, de az eddigiek bizonyítására is, lássunk néhány részletet a folyamodványból, először a bankárok védekezéséből: ,,Mi nem magyar országban, hanem Bécsben lakunk állandóan, az ezen tisztelt végzésben hivatkozott és csak magyar országra kötelező magas udv. rendelvény tartalmát nem ismertük és miután annak rendeletei bécsi megbízottunk előtt sem volt ismerős, kénytelenek voltunk