Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

katársainak, akik több éves kutatómunkámban segítségemre voltak. Külön is köszönettel tartozom Ardó Máriának, a gyáralapító dédunokájának, akinek segítségével Neumann Bernát személyét is bemutathatom. Neumann Bernát 1839—1919 Neumann Bernát személyét ugyanúgy homály fedte kerek száz évig, akár az általa alapított ajkai üveggyár keletkezését. Nevét ismerte ugyan a szájhagyomány, amit a cégbírósági bejegyzés csak megerősített. Az már a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a rádió és a televízió centenáriumi tudósításaira jelentkezett a gyár vezetőinél az alapító egyetlen, még élő dédunokája, Ardó Mária, a Népművelési Intézet munkatársa. A tőle kapott adatokkal a Neumann Bernátra vonatkozó ismereteinket is kiegészíthetjük, ősei a 18. század közepén vándoroltak be a cseh—lengyel tartományokból. Közelebbi adatokat a családról száz évvel később a p^pai izraeliták 1848-as összeírásában találunk, amelyben Neumann Bernát szüleit a 34. sorszámon írták be. Az apa, Neumann Jakab az összeíráskor 42 éves, pápai lakosú gyáros. Felesége, Brachfeld Matild, 28 éves, lovasberényi származású. A legidősebb fiú, Bernát 9 éves. Két testvére volt: Antal és Samu. Az összeíráskor az ajkai üveggyár későbbi alapítója 9 éves volt, így csak mint gyermek lehetett szemtanúja a szabadságharcnak is. Nincs jelezve az sem, hogy milyen gyára volt Neumann Jakabnak, de mivel ekkor Pápán az agyagiparnak volt konjunktúrája, valószínűleg agyagpipát készített. Abból, hogy gyermekei mellé nevelőt is fogadott, jól menő üzletre lehet következtetni. A gyermekek iskolai végzettségéről, így Bernátéról sem maradt fenn bizonyítvány. Arra csak a későbbi tevékenységéből lehet következtetni, hogy főleg a mezőgazdaságban szerzett jártasságot, miközben ipari ismereteket is szerzett. Erre vall az az 1861 novemberében Veszprémben kelt levél, amelyben szaktanácsot ad az úrkúti szeszgyár kezeléséhez. Sokoldalúságát jelzi, hogy 23 éves korában a nagyvázsonyi uradalom akkori tulajdonosai, Todesco Ede és Mór jószágkormányzónak alkalmazták az úrkúti gazdaságban. 1862 januárjától ugyanis, mint ,,B. Neumann Güterdirector", illetve mint a „Glasfabricant directora" írta alá a számlákat és bérjegyzékeket. Ezt igazolja a családi hagyomány is, amely szerint Bernát már fiatalon egy osztrák földbirtokos magyarországi birtokán gazdálkodott. Nincs írásos bizonyíték arra, hogy miért hagyta ott alig másfél év után a magas állást, amikor munkájával elégedettek voltak. A legvalószínűbb