Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Németh István: Az Ajkai Üveggyár alapításának története Neumann Bernáttól a Kossuch cégig

katársainak, akik több éves kutatómunkámban segítségemre voltak. Kü­lön is köszönettel tartozom Ardó Máriának, a gyáralapító dédunokájá­nak, akinek segítségével Neumann Bernát személyét is bemutathatom. Neumann Bernát 1839—1919 Neumann Bernát személyét ugyanúgy homály fedte kerek száz évig, akár az általa alapított ajkai üveggyár keletkezését. Nevét ismerte ugyan a szájhagyomány, amit a cégbírósági bejegyzés csak megerősített. Az már a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a rádió és a televízió centená­riumi tudósításaira jelentkezett a gyár vezetőinél az alapító egyetlen, még élő dédunokája, Ardó Mária, a Népművelési Intézet munkatársa. A tőle kapott adatokkal a Neumann Bernátra vonatkozó ismereteinket is kiegé­szíthetjük, ősei a 18. század közepén vándoroltak be a cseh—lengyel tar­tományokból. Közelebbi adatokat a családról száz évvel később a p^pai izraeliták 1848-as összeírásában találunk, amelyben Neumann Bernát szü­leit a 34. sorszámon írták be. Az apa, Neumann Jakab az összeíráskor 42 éves, pápai lakosú gyáros. Felesége, Brachfeld Matild, 28 éves, lovasbe­rényi származású. A legidősebb fiú, Bernát 9 éves. Két testvére volt: An­tal és Samu. Az összeíráskor az ajkai üveggyár későbbi alapítója 9 éves volt, így csak mint gyermek lehetett szemtanúja a szabadságharcnak is. Nincs je­lezve az sem, hogy milyen gyára volt Neumann Jakabnak, de mivel ek­kor Pápán az agyagiparnak volt konjunktúrája, valószínűleg agyagpipát készített. Abból, hogy gyermekei mellé nevelőt is fogadott, jól menő üz­letre lehet következtetni. A gyermekek iskolai végzettségéről, így Berná­téról sem maradt fenn bizonyítvány. Arra csak a későbbi tevékenységé­ből lehet következtetni, hogy főleg a mezőgazdaságban szerzett jártassá­got, miközben ipari ismereteket is szerzett. Erre vall az az 1861 novembe­rében Veszprémben kelt levél, amelyben szaktanácsot ad az úrkúti szesz­gyár kezeléséhez. Sokoldalúságát jelzi, hogy 23 éves korában a nagyvá­zsonyi uradalom akkori tulajdonosai, Todesco Ede és Mór jószágkor­mányzónak alkalmazták az úrkúti gazdaságban. 1862 januárjától ugyanis, mint ,,B. Neumann Güterdirector", illetve mint a „Glasfabricant directo­ra" írta alá a számlákat és bérjegyzékeket. Ezt igazolja a családi hagyo­mány is, amely szerint Bernát már fiatalon egy osztrák földbirtokos ma­gyarországi birtokán gazdálkodott. Nincs írásos bizonyíték arra, hogy miért hagyta ott alig másfél év után a magas állást, amikor munkájával elégedettek voltak. A legvalószínűbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom