Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Hospeskiváltság

tozott. Ugyanakkor Szilvás mosoni várföldön 1278-ban 20 hold szántót számítottak egy mansióhoz. A Somogy megyei Zamárdiban 1231-ben a boradó — borral adózó — királyi szolga 22 hold földet és 3 szőlőt birtokolt.

156 Veszprémszőlösön 1296-ban a Rátót-nemzetség tulajdonában egy gazdaság mások földjével keverten fekve 34 hold szántót, továbbá egy kaszálónyi rétet, bizonyos mennyiségben mezei földet és elkülönített, vágható erdőt ölelt fel.

157 Az eltérések egy megyén belül is jelentősek lehettek. Sopron megyében 1230 táján Faradon és Száron 20 hold föld, míg 1271-ben Büdöskúton rét és szőlő mellett 30 hold szántó járt egy mansióhoz.

158 A Bogdánhoz közelebb fekvő Zala megyei Tótdörögdön 1238-ban a termékjáradékra és a vasárnapi körmeneteken kereszt hordozására kötelezett egyházi szolgáltató gazdasága 31 hold földből, 6 szekér szénát termő rétből, továbbá erdőből állt, és szőlő tartozott hozzá.

159 Olykor ugyanazon településen belül is különbségek lehettek az egyes gazdaságok között. Az adókivetés természetesen nem hagyta figyelmen kívül ezeket az eltéréseket. A Vág vidékén a pannonhalmi apátság salai jobbágyainak az esetében a gazdaságok nagyságát a vállalt szolgálat befolyásolta. Az 1233. évi ítéletlevél szerint a salai gazdaságok nagysága attól függött, hogy birtokosa teljesítette-e a jobbágyi tisztséggel járó feladatokat (pl. igazgatás, kíséretadás) és vállalt-e adófizetést. Amennyiben eleget tett jobbágyi tisztségének és hajlandó volt adót fizetni, 20 holdon gazdálkodhatott. Ha nem akart adózni, de tisztségét ellátta, akkor 10 holdas gazdasága lehetett. Aki viszont a jobbágyi tisztségre alkalmatlan volt és adózást sem vállalt, annak mindössze 5 hold járt, hogy legyen miből megélnie.

160 Másutt a gazdaságok nagysága attól függött, hogy birtokosa milyen helyet foglalt el a társadalmi munkamegosztásban. Aki iparral foglalkozott és abból megélt, kisebb gazdaságra volt szüksége, mint annak, akinek kenyerét a földművelés biztosította. Ennek megfelelően a Hont megyei Szebellében.és az Ugocsa megyei Szőlősön kétféle gazdaság létezett. Voltak hospesek, akik csak házat, házhelyet birtokoltak, míg másoknak belsőségük és szántóföldjük is volt.

161 A gazdaságok Egeg faluban határbeli tartozékaik nagysága szerint,különböztek egymástól. Az egésztelkesek 60, a féltelkesek 30 holdat birtokoltak. Hasonló szempont alapján osztályozta a gazdaságokat Rimaszombat kiváltságlevele is, de az egész- és féltelkesek mellett olyanokkal is számolt, akik földet egyáltalán nem műveltek.

162 Az adókivetéskor természetesen tekintettel voltak a gazdaságok nagyságára; a házhelyes, illetve a féltelkes hospesek kevesebb adót fizettek. De nemcsak a telkek nagysága, hanem típusa is változatos volt.

163 Miként a szebellébi és a szőlősi példa mutatta, voltak olyan telkek, amelyek csak házhelyből, belsőségből, míg mások bélietekből és tartozékokból 4 Tanulmányok