Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
3. Az állandó bizottmány visszaállítása, a megye viszonyai a szabadságharc bukásáig Dembinsky február végi kápolnai vereségével a támadó hadmüveletek lehetősége egy időre megszűnt. A következő hetekben a kormány minden erejével az ellentámadás megszervezésén fáradozik. Munkáját számos tényező nehezíti: a tábornoki karban állandó vetélkedés folyik a fővezéri hatalom megszerzéséért; a radikális intézkedések megtörnek a liberális jobboldal, az ún. békepárt ellenállásán. A hatalmi erőviszonyoknak a kiegyezéses béke hívei, a jobboldali politikusok javára történő eltolódását segíti elő az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet, az infláció növekedése, az államkincstár kimerülése is. Kossuth, s az őt támogató radikálisok így fokozatosan elszigetelődnek, irányadó szerepük, politikai súlyuk, befolyásuk egyre csökken. Április elején, a Klapka által kidolgozott ötletes haditerv szerint meginduló magyar ellentámadás első sikereinek következtében a honvédsereg magához ragadja a kezdeményezést, ha az ellenséget megsemmisíteni nem is tudja. Kossuth a győzelmek hatását távolabbi politikai elgondolásainak szolgálatába kívánja állítani, s a békepárti törekvések háttérbe szorítására az április 14-i nemzetgyűléssel kimondatja a Habsburg-ház trónfosztását, s elfogadtatja, hogy a jövendő új alkotmány bevezetéséig a végrehajtó hatalmat egy kormányzó elnökre és az általa kinevezett kormányra bízzák. Kossuth azon törekvése, hogy a békepártiak hatalmi helyzetét gyengítse, mégsem sikerül, mert a kormányzói jogkört sem ekkor, sem az április 19-én jóváhagyott Függetlenségi Nyilatkozatban nem határolták körül. Ennek következtében újabb támadási felületet adott a békepártiak számára. A radikális politika következményeitől félő, s a társadalmi-hatalmi állásaikat féltő liberálisok rögtön ellentámadásba lendültek, s a miniszteri ellenjegyzés intézményének bevezetésével jelentősen megkötötték Kossuth kezét. Az űjonnan alakult, s május 1-vel hivatalba lépő Szemerekormány, mely a liberális centrumot képviselte, egyébként is arra törekedett, hogy az országgyűlési többség egyetértésével, a radikálisok kizárásával kormányozzon. A kezdeti sikerek — a hatvani, tápióbicskei győzelem — után a gödöllői haditanácson két elképzelés kapott teret, ütközött össze: Kossuth a sok nehézséggel és nagy kockázattal járó Pest elleni frontális támadást sürgette, míg a hadvezetés a stratégiailag megfontoltabb komáromi hadmüvelet mellett foglalt állást. A komáromi ostromzár megszüntetése, az ostromló hadtest legyőzése révén ugyanis elvághatták volna az ellenség visszavonulási útját. A haditanács végül a második változatot