Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

ügyigazgatás rendszerét érte. Windisch-Grätz a magyar pénzügyigazgatás önállóságának megszüntetésére törekedett, s a pénzügyekkel foglalkozó ún. kincstári igazgatóságot egyenesen az osztrák pénzügyminisztériumnak rendelte alá. A megszállt területek igazgatásának megszervezésekor két szempont érvényesült: a közrend fenntartása mellett az ország majdani beolvasztását tartották szem előtt. Az ellenforradalom Veszprém megyei berendezkedését egy különös találkozó készíti elő. Fiáth Ferenc 1849. január 4-én, csütörtökön délután 5 órakor a rendes posta útján levelet kap Windisch-Grätz hercegtől. A császár és király ,

.alter ego"-ja ebben felszólítja, hogy azonnal jelentkezzék Fehérvárott a katonai parancsnokságon Horváth ezredesnél, aki majd gondoskodni fog arról, hogy könfliyűszerrel a budai főhadiszállásra jusson.

789 Vörösberény árendás földesurát a trón iránti rendíthetetlen hűsége arra készteti, hogy a levél vétele után Tóth Pál akarattyai kasznárjával — családját teljes bizonytalanságban hagyva — útnak induljon a tíz fokos hidegben.

790 A fehérvári nemzetörök — akik a veszprémi postatiszt útján előre értesülnek megbízatásáról — a polgárdi sorompónál mindkettőjüket elfogják.

791 Másnap délután 3 órakor már a császári csapatok elől Abára költözött Fejér megyei bizottmány előtt állnak, amely úgy határoz, hogy Sztankovánszky Imre kormánybiztosnak adja át őket.

792 A foglyokat este 8 órakor két kabai nemzetőr kíséretében Kalózra szállítják. Háromnegyed óra múltán már a meggyilkolt gróf Zichy Ödön kastélyában vannak, ahonnan rövid időn belül Petrichevich-Horváth ezredes parancsára az olasz Kiiment kapitány — Fiáth régi barátja — a Kress lovasezred egyik százada élén kiszabadítja.

793 Január 9-én Budán, WindischGrätz bizalmas fogadáson megbízza Veszprém és Zala megyékben a ,,béke missiójának" teljesítésével.

794 Az ellenforradalom berendezkedését megyeszerte január 16-án kezdik meg hivatalosan. Az első lépés a megyeszékhely megszállása.

795 Először gróf Altran alezredes, a Pápát már korábban megszálló katonai csapatok parancsnoka intézkedik a lakosság lefegyverzéséről — január 13-án —, majd Fiáth, miután biztosi hivatalát elfoglalja,

796 Veszprém város hódoló nyilatkozatát is kikényszeríti.

797 A katonai megszállás ellen már január elején jelentősebb ellenállás bontakozik ki. A meghirdetett népfelkelés komolyabb erőket nem vonultat fel, s ott, ahol erre sor kerül is — mint még december 31-én Veszprémben —, a kiképzetlen és rosszul felszerelt népfelkelőket a katonaság ellen márcsak stratégiai megfontolásból sem vetik be. Az 1848 végén megalakított, s négy hónapi időtartamra felállított portyázó csapatok — az úgynevezett gerillák — január 13-án Bakonybélben ütköznek meg a Pápáról kivezényelt 200 főnyi császári alakulattal. Az összecsapás során