Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

el, motozzák meg és vigyék elébe. Tóth János 23-án éjjel érkezik a me­gyeszékhelyre, s másnap már a Pápán tartózkodó kormánybiztos előtt áll, aki terhelő adatok hiányában — mivel csak pénzt találnak nála — Pápáról Veszprémbe kísértette, s a püspöki palotában családjával együtt házi őrizet alá helyeztette. Később az OHB rendeletére megengedték, hogy családjával együtt eltávozzon. A hazaárulási vád megcáfolására a megyei bizottmány november végén olyan határozatot hoz, hogy a jegy­zői hivatal fedje fel a cikkíró nevét, indítson ellene rágalmazás miatt sajtópert és gondoskodjon az érintett hírlapba cáfoló cikk megjelente­téséről. 7 ^ III. Parasztmozgalmak 1849-ben 1. Veszprém megye az osztrák megszállás idején A Habsburg-ellenforradalom katonai hadállásai már 1848 őszutóján jelentősen megerősödtek. Az október 4-i királyi rendelet nyomán — mely a magyar forradalmárokat lázadóknak nyilvánította — a Magyar­országon szolgáló császári csapatok egymás után fordultak a magyar for­radalom ellen. Előbb az aradi, aztán a temesvári várőrség, majd október 18-án az Erdélyben állomásozó Puchner csapatai támadták hátba a Temes­közben küzdő magyar sereget. Puchner 17 ezer főnyi hadserege novem­ber végére kis híján egész Erdély területét elfoglalta. A Felvidékkel szomszédos ausztriai tartományokban mozgósított császári mellékhad­erők december elején kezdték meg a támadást három irányból; közülük Schlik altábornagy érte el a legnagyobb sikereket: 8 ezer emberével a Duklai-hágó felől tört be s december 11-én elfoglalta Kassát, néhány nap múlva pedig egészen Miskolcig szorította vissza a gyenge honvéd­alakulatokat. A nemzetiségi kérdés megoldatlansága miatt a kormánynak a szerb és horvát fegyveres felkelők mellett a szlovák és román felkelő csapatok­kal is szembe kellett néznie. A szerb felkelők megerősített szenttamási táborát a július 14-i és augusztus 19-i sikertelen bevételi kísérletet kö­vető szeptember 21-i támadás sem járt eredménnyel. A szerb ellentáma­dásokat sikerült kivédeni, sőt Damjanich ezredes az albunári erődítményt is elfoglalta, de a győzelmet idő hiányában kellően kihasználni nem tud­ta. A szlovák légió kudarccal végződött szeptemberi betörése után a fel­kelők lemondtak az önálló vállalkozásról, s december elején Götz tábor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom