Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

megeket a forradalmi vívmányok fegyveres védelmére sorakoztassa fel. A kármentesítés módjának meghatározásáról azonban nem döntött. A parasztság használatában lévő szőlőterületek nagy része allodiális eredetű volt, így az 1848. évi úrbéri törvények nem vonatkoztak rájuk. A szeptember 15-i határozat a parasztság legkülönbözőbb rétegeiben újabb illúziókat kelt, újabb reményeket ébreszt arra vonatkozóan, hogy az országgyűlés működése során sorsukon még jelentősen könnyíteni fog az ellenség legyőzése után. Veszprém megyében a szőlővel beültetett területek a megye gazdasági művelés alá vett területének csak kis részét tették ki, de a szölödézsma eltörlését itt sem lehet jelentéktelen változásnak tekinteni.

700 A megyében a szölödézsma kérdése először 1848 tavaszán merül fel, amikor a veszprémi káptalan Rippel Mihályt és többi polgártársát arra szólítja fel, hogy szőlőhegyi dézsmájukat váltsák meg. Mindez nyilván azután történik, hogy a szőlőbirtokosok az új törvényekre hivatkozva a szokásos dézsmaváltságot megtagadják. A földesúr felhívására egyelőre a halogatás taktikáját választják. Először tudni szeretnék, hogy a papi tized eltörlése a szőlőkre is érvényes-e. Felvilágosításért az igazságügyminisztériumhoz fordulnak. A kiküldetésnek Kupritz Imre szolgabíró tesz eleget.

706 Aligha feltételezhető azonban, hogy a szőlőbirtokosok elégedettek lehettek az eredménnyel, mert csak az derülhetett ki, hogy a szóban forgó területek allodiális jellegűek. A vörösberényi szőlőbirtokosok ugyanekkor állításuk szerint papi tized fejében dézsmát adtak s ezután már semmiféle járandóságot nem kell fizetniük.

707 Vizsgálatra Balassa Mihály szolgabírót kötelezik, de erre az év folyamán nem kerül sor; kiküldetését 1849 elején megújítják.

708 Az ügy kimenetele itt is teljesen egyértelmű: a vörösberényi lakosok ugyanis allodiális szőlőt bírnak és a termés tizedével szolgálnak, így a szölödézsma eltörléséig kötelezettségeik fennmaradnak.

709 A Szombathelyi Papnevelő Intézet gecsei parasztsága a szőlőhegyi termésből járó kilencedet 1848 nyarán a vörösberényiekhez hasonló indoklással szintén megtagadja.

710 Az uradalom visszahelyeztetését kéri. A berhidai és sári pusztabeli lakosok közbirtokos földesuraik ellen az igazságügyminiszterhez fordulnak az erőszakkal beszedett kilenced, a gyümölcsfák elfoglalása és a bordézsma beadásának követelése miatt.

711 Folyamodásukat sem a királyi biztos, sem a megyei bizottmány nem tartja megalapozottnak.

712 A szölödézsma eltörlését követően több helyen ellenségeskedés támad a szőlőbirtokosok és a szőlőhegy tulajdonosai között. Varga István bódéi jegyző, Greber József és Kovács József tósokberéndi lakosok, mindanynyian bódéi szőlőbirtokosok az alispántól kérnek védelmet és tanácsot Bóday Mihály és Elek dézsmakövetelése ellen. Félelmüket fokozza, hogy