Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

A szolgabíró Nórápi Jánost és Bencze Jánost, akik a megyei küldöttség elleni fellépést irányították, november 26-án fogatta be.

689 Nórápi József és fiai, valamint Bencze János bűnügyének kivizsgálására két nappal később Kenessey Antal másodalispán elnökletével megalakult a büntetötörvényszék.

690 Ítéletüket nem jegyezték be a börtönnaplóba.

691 A lázítók ellen törvényesen kiszabható legmagasabb büntetés maximálisan ezer forint vagy két évig terjedő börtön lehetett.

692 Az újoncállítást nehezítette a megye közegészségügyi helyzetében bekövetkezett kedvezőtlen változás is. 1848. október közepén ugyanis az ,,isteni gondviselés újabb csapás" mért a Mezőföld sokat szenvedett népére. Október 12-én Szilason kiütött a kolera egy olyan háznál, ahol előzőleg a nagykőrösi nemzetőröket szállásolták el, s közülük többen kolerában meg is haltak.

693 A szórványos kolera Szilasbalháson október 15— 18-ig 3, Dégen 3 lakost vitt el.

694 Cseresnyés István megyei főorvos megérkeztéig (X. 20.) a holtak száma Dégen 1, Szilasbalháson 7 fővel szaporodott, a betegek száma 19-re emelkedett, s a következő napokban nőttön nőtt.

695 Az első napokban az orvosi teendőket Szerbliczki dégi uradalmi sebész, Szilasbalháson Jókuti János és Stern József sebészek látták el. Hánytatok, hashajtók mellett bátorítással igyekeztek gyógyítani.

696 November 30-án Mezőkomáromban ütött ki a kolera és két nap alatt nyolc embert vitt el.

697 November 29-töl december 7-ig 96 ember betegedett meg — a falu lakosságának 7% -a —, közülük 18 halt meg (7 férfi, 11 nő). A tiszti főorvos szakvéleménye szerint a kolera kiütésének okát a nép rendkívüli felizgatottságában kell keresni: ,,A nép júniustól fogva tele van epével, mint volt 1831-ben, 1836-ban és 1845-től fogva mindezideig."

698 December elejére egyetlen kolera-sújtottá helység sem állította ki a kívánt újonclétszámot: Dég hátraléka december 5-én 7 (23-ból), Mezőkomáromé 9 (23-ból), Szilasbalhásé 17 (58-ból) fő volt.

699 1. Az önkéntes (mozgó) nemzetőrség 1848 végén A megyei nemzetőrség második harmada szeptember 7-e után, egyhónapos szolgálati ideje leteltével védelmi vonalát teljesen fedezetlenül hagyva visszaindul a megyébe. A pápai és devecseri járás nemzetőreiből álló zászlóalj szeptember 15-én a somogyi szélekre érve feloszlik; a másik zászlóalj, amely ekkor még Tolna megyében tartózkodik, néhány nap múlva szintén hazatér.

700 A megyebeli önkéntes nemzetőrség nem indul felváltásukra, hanem Pápán marad, s Kosztolányi parancsára csak egy hónapi gyakorlatozás után