Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

keletkezett, majd az üveghuta megszűntével a helyben maradó lakosság a mezőgazdasági termelőtevékenységből és a kiegészítő jellegű háziiparból él.

553 Április elején az alispánhoz benyújtott folyamodványukban arra keresnek választ, hogy az eddig szokásos 32 nap robotot kötelesek-e teljesíteni. Indoklásul felhozzák, hogy eddig az úrbéresekhez hasonlóan adóztak, de ezután már szegénységük miatt képtelenek ,,két urat" szolgálni. Annál is inkább, mert szerintük a törvények minden alattvalót egyformán mentesítettek a fizetési kötelezettségek alól.

304 A megye csak hetek múlva, május 5-én foglalkozik a kérdéssel. A bizottmányi ülésen jelenlevők egyértelművé teszik, hogy a pénzeskútiak allodiális (curialis) jogállásúak és határozatban kötelezik őket szolgálataik pontos teljesítésére.

55

' A járási szolgabíró, Hunkár Mihály alighogy a pusztaiak tudomására hozta a megye rendelkezéseit, a majorsági zsellérek fellázadtak, s a munkát megtagadták. Báró Splényi Béla, a lókúti—pénzeskúti uradalom bérlője kérésére a bizottmány újra megbízza a szolgabírót a törvények világos megmagyarázásával, aki felszólítja a lakosokat, hogy amennyiben továbbra is ellenállnak, karhatalom igénybevételével fogja engedelmességre kényszeríteni őket.

006 Hunkár azonban csak a következő hónap végén teljesíti feladatát. A pénzeskúti zsellérek közben az igazságügyminiszterhez fordulnak s arra hivatkoznak, hogy a földesúr a kontraktusban részéről vállalt feltételeket sorozatosan megszegi, s ezért minden „úrbéri" tartozás alól felmentésüket kérik.

007 A szolgabíró a panasz megvizsgálása során megállapítja, hogy az eredeti szerződést, amelyet még néhai báró Splényi Ignác kötött velük, fia is pontosan betartja. Az ideiglenes kontraktus megújításától — a régi 1849. április 24-én veszíti hatályát — várják mindannyian sorsuk könnyítését.

008 Hunkár Mihály szolgabíró a megyei bizottmány május 9-én hozott határozatának végrehajtására június 29-én jelenik meg a helységben, felvilágosítja őket „állások mivolta felöl" és újból engedelmességre inti mindannyiukat, „minek folytában kötelességeiket azóta pontosan teljesítik".

059 Erélyes fellépése szükségtelenné teszi a karhatalom kirendelését.

obü További ellenállásról a források ebben az évben nem tesznek említést. A zirci apátság eplényi pusztáján élő 27 házas és 28 hazátlan majorsági zsellér kontraktus mellett bérel legelőt az uradalomtól: szerződésük értelmében egy ló után fél öl fát kell az eplényi vagy akli erdőből Fehérvárra szállítaniuk; egy-egy tehén után egy icce vajsót adnak. 1848. május 3-án kelt panaszos levelükben hasznavehetetlen területen kiadott erdőlegelőjüket sérelmezik: a bükkös erdőben „a fák magossága miatt alattuk fű nem nyőlhet, sem a marha levelest nem téphet; ahol pedig a fák ritkasága miatt fű nevelkednék is: az urasági birkák által elemésztik". Az uradalomtól többször kérték már, hogy a legelöt az erdejükben levő 40 éves vá-