Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
és behajtására, valamint a pénztárak kezelésének ellenőrzése egy választmányt nevez ki. 464 Egyúttal takarékossági intézkedéseket léptet életbe, amelyekről majd részletesebben szólunk. Az adószedés november és december hónapokban az elképzeléseknek megfelelő ütemben halad, annak ellenére, hogy a kinevezett héttagú választmány részletes kivetési tervét csak december 27-én terjeszti a megyei bizottmány színe elé. 4(30 Úgy határoznak, hogy az eddig befolyt összegeket a települések múlt évi hátralékába számítják be. Késlekedésével a választmány így maga is hozzájárul ahhoz az elégedetlenséghez, amellyel a községek a megyei határozatot fogadják. Az adózók nyugtalankodásában ekkor már sokkal inkább közrejátszik az osztrák csapatok közeledése miatt érzett hazafiúi aggodalom. Történetírásunk legújabban — a forradalom és parasztság kapcsolatát elemezve — élesen rámutatott arra a tényre, hoy az 1848-ban a magyarországi parasztság magatartásában minőségi változás következett be: parasztságunk — feltehetően a jobbágyfelszabadítás hatására — őseitől eltérően, ,,már nem az uralkodóhoz, hanem a nemesi vezetés alatt álló forradalmi hatóságokhoz fordult." 466 Ez a megállapítás kettős értelemben is igaz: szélesebb értelemben anynyiban, amennyiben tendenciát jelölhetünk vele; szűkebben, a forradalmi hatóságok iránt megnyilvánuló feltétlen bizalom időszakának leglényegesebb vonását láthatjuk benne. Ez az időszak Veszprém megyében 1848 tavasza és nyara. A bizalom csúcspontját április—június között éri el, azután hullámvölgy következik, majd egy kis fellendülés a honvédelem kérdésének előtérbe kerülésével; egy újabb fellendülés 1849 áprilisától, a császári csapatok kivonulását követően. A fellendülések között eltelt időszakok között a bizalom szűk határsávok közötti ingadozásáról beszélhetünk csupán. Mindez persze csak az absztrakció bizonyos szintjén lehetséges. Mit is jelent konkrétan a feltétlen bizalom időszaka a megyében? — Április—május folyamán a parasztság legkülönfélébb panaszok özönével árasztja el az illetékes szolgabírákat, azok esküdtjeit, a megyei hivatalokat; fordul személyesen vagy írásban az alispánokhoz, keresi fel — ritkábban — a főispánt. Aztán rövidesen tapasztalnia kell, hogy a szentesített törvények körén még a nemességnek a leghaladóbb, a forradalom menetében vezérszerepet játszó liberális rétege sem léphet túl. A megyei hivatalok után vagy azokat egyszerűen megkerülve a kormányszerveknél próbálkozik, de itt is hasonló ellenállásba ütközik. Döntéshelyzetbe kerül: vagy megelégszik a törvényben rögzített vívmányokkal, esetleg abban reménykedik, hogy a majd összeülő nemzetgyűlés fogja az eddig tisztázatlanul maradt kérdéseket megoldani; vagy elhatározza magát a