Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

lérek illetményét külön hasították lei, kísérelje meg a panasz megegyezé­ses megszüntetését. 369 De sem ö, 370 sem Fodor László szolgabíró nem tel­jesíti megbízatását. A következő év júliusában a lakosok maguk kénysze­rítik ki a megye hivatalnokainak megjelenését az uradalom tilosának szorgalmas etetésével. 371 1848 tavaszán a község egésze érzi sértve ma­gát, amikor a veszprémi püspök több vidéki származású egyént telepít a faluba. A helység elöljáróinak vezetésével az idegeneket távozásra kény­szerítik, s csak a törvényhatóság közbelépésére állnak el ,,kárhozatos" elhatározásuktól. 372 Magyarpolányban az előző évben a robotolás ideje alatt nem biztosította az uraság a nyári legelőt, aminek következtében kénytelenek voltak saját rétjeiket leetetni. A kevés termés pedig lehetet­lenné tette, hogy a katonaság számára előírt szénaadagot kiszolgáltas­sák. 373 1848 május végén, június elején a majorsági földeket aztán olyan nagymértékben pusztítják, hogy a megyei bizottmány karhatalom kiren­delését is szükségesnek látja. 374 A törvénytelen legelőfoglalások tovább­ra sem szűnnek meg: a lázítókat szeptember és december folyamán a szolgabíró kénytelen befogatni. 375 Németszombathely földesura, gróf Esterházy Ferenc az alispán segítségével kívánja a legelöelkülönözést egyezség útján véghezvinni, de ez a lakosság ellenállása miatt nem si­kerül. 376 A megindított pert a következő évben sem fejezik be. 377 Balaton­főkajáron a kamara 9 holdjával és egy tagban ígérte kiadni a jobbágyok legelőilletményét a ,,lelke legelőn", az ún. Laposon. Mire a kimérésre került a sor, megváltozott a földesúr véleménye: két tagban adta ki a legelőt, egy részét — az ún. Homokoson — gyenge minőségű földterü­leten, amelyet csak úgy fogadtak el, ha kárpótlásul fejenként mintegy 30 öl széles területet kapnak birtokaik végén, ahol a Balaton-part kiszö­gellései miatt állandó omlásveszély áll fenn. Kárpótlást azonban csak a helyi közbirtokosok kapnak. A parasztok jól emlékeznek még gróf Zichy Domonkos néhány éve elhangzott szavaira: ,,Én papi hitemre mondom kendteknek, csak vállalják el kendtek a Homokoson, ami esik; az a 20 öl szélességű térség kendteké fog lenni, én azt a magaméból adom kendtek­nek." 378 A legelőelkülönözési sérelem mellett a telekcsonkítások, rossz minőségű rét kimérése, szőleik elvétele elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a földesúri szónak kevés hitelt adjanak 1848-ban Kajáron és kör­nyékén. Az úrbéres jellegű földek négy kategóriája (a telki- és maradványföld, pusztatelek és a haszonföld típusa) közül 379 terjedelmét tekintve a leg­kisebb, mindössze néhány száz négyszögölt kitevő, de a legjobb minő­ségű, legtermékenyebb földeket jelentették a haszonföldek: a káposztás­és kenderföldek. Az úrbérrendezés során legtöbb helyen nem vették fel őket az urbáriumokba, így tehát lényegében remanenciának tekinthet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom