Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Solymosi László: Hospeskiváltság
vagy mérsékelték, előnyösen megváltoztatták, ésszerűsítették terheiket. 110 A jelenség különösen jól dokumentálható a tihanyi apátság forrásanyagával. Jeromos tihanyi apát és konventje 1264-ben a Somogy megyei Gamáson lakó kondicionáriusok terheit csökkentette, mert szolgáltatásaik nagysága miatt számuk jelentősen megfogyatkozott. 111 1267-ben, amikor a király az apátság fölös számú és kevés hasznot adó jobbágyait 12 fő kivételével az egyház kondicionáriusai közé kívánta sorolni, az érintett lovas jobbágyok ellenálltak. Mivel inkább vállalták a pénzadót, mint a közönséges kondicionáriusi terheket, a király kérésükre hozzájárult ahhoz, hogy a lovas jobbágyi szolgálat helyett mansiónként évente két alkalommal, Szent Györgykor (április 24-én) és Szent Mártonkor (november lien) 3—3 pondust, összesen fél fertőt fizessenek, s a királynak továbbra is katonai szolgálatot teljesítsenek. 1269-ben az apátság a somogyi Szárszó lakóit mentesítette a súlyos és a monostor számára kevésbé szükséges harangozói szolgálattól, hogy helyette minden évben mansiónként 7 fehérvári pondust fizessenek Szent Márton ünnepén. Ugyanebben az évben a somogyi Igal mézadó kondicionáriusai az apátság hozzájárulásával terheik növelésének megakadályozására oklevélbe foglaltatták, hogy évente minden mansio után Szent Mártonkor egy vödör mézet adnak, éspedig három férfitenyér nagyságú vödörrel mérve." 2 A következő évben a veszprémszőlősiek szolgáltatásait módosították. A Veszprémtől keletre fekvő Veszprémszőlős lakói súlyos munkajáradékkal tartoztak földesuraságuknak, a tihanyi apátságnak. Minden újévkor egy hónapon át tűzifát és vizet szállítottak a tihanyi monostorba. Emellett alkalmi robotot is végeztek. Ha az apát és a szerzetesek a királyi kúriába indultak, élelmüket a veszprémszőlősiek szekereken szállították utánuk. Amikor 1270-ben szállítási robotterhük megváltoztatásáért folyamodtak, Jeromos tihanyi apát és konventje teljesítette kérésüket. Mivel számuk az utóbbi időben kicsire apadt és földjük terméketlen volt, felmentette őket a szekerezés alól és elrendelte, hogy helyette pénzjáradékot, mansiónként évi 7 pondust fizessenek. A kedvező intézkedés nyomán régi szolgáltatásaikból csupán a szállásadás kötelezettsége maradt meg. 113 De nemcsak a munkaerő megtartásához, megfogyatkozásának meggátolásához, hanem az új munkaerő megnyeréséhez is kedvezményekre volt szükség. A földesurak néhány évre szóló adómentességet, előnyös adózást és védelmet ígérő telepítőlevelekkel csalogatták birtokaikra az életkörülményeikkel másutt elégedetlen szolgálónépeket. A hospeskiváltság az elérhető és lehetséges legjobb életfeltételek biztosításával voltaképpen kettős célt szolgált: egyfelől hozzájárult a munkaerő megtartásához, másfelől elősegítette a termelők számának növekedését. Abban, hogy Lő-