Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

ban találkoznak határozott ellenállással. Ezen a vidéken a német ajkú lakosság viszonylag zárt egységben a környező magyar népesség gyűrű­jébe szorítva él. 151 A német „sziget": Nagy- és Kisganna, Döbrönte, Iharkút, Nagytevel, Kovácsi és Jákó. 152 Pálffy Károly megyei táblabíró, Gombás Mózes járási szolgabíró és Kamondy Károly esküdt — a megyei kiküldöttség tagjai — május elején kezdték meg az összeírást: Ugodot, Iváncházát, Tapolcafőt, Iharkutat, Jákót, Kovácsit, Nórápot és Kéttornyúlakot a „legszebb csenddel" ösz­szeírták, s május 10-én útjukat folytatva Nagygannára érkeztek. Az összegyűlt helybeli, valamint az előzőleg már iderendelt kisgannai és döbröntei lakosok előtt felolvasták és megmagyarázták a törvényeket, majd hozzáfogtak a nemzetőrség összeírásához. Az összegyűlt tömeg azonban megakadályozta őket abban, hogy a lajstromot összeállítsák „ . . . dühös ingerültséggel, nem tekintvén a törvény valóságos letapodá­sával vélünk szemközt szállva a törvényt nem igazi törvénynek — mel­leiknek kezeikkel leendő csapkodásával — nevezni és mondani nem félemlettek." A bizottság többszöri figyelmeztetése és intése is ered­ménytelennek bizonyult, mert a lakosok sem neveiket, sem életkorukat nem hajlandók bemondani. A hangulat végül is annyira fenyegetővé vált, hogy a küldöttség tagjai — látván a „nekibőszült ingerültséget" és az ebből rájuk leselkedő veszélyeket — jobbnak látták a helység azon­nali elhagyását. 153 Kudarccal végződő megbízatásuk után azonnal a megfutamításukban vezérszerepet játszó kontatók — Medl György, Szabadíts Jakab, Kervald Vendel és Stenger Ádám — szigorú megbüntetését követelik. A megyei bizottmány a lázítók megfenyítése helyett a szolgabírót kötelezi az elma­radt összeírás mielőbbi beadására. Ellenszegülés esetére a megyében tartózkodó két század gyalogkatonaság igénybevételét is engedélyezi, karhatalom jelenlétére azonban nem kerül sor, mert a döbröntei és gan­nai lakosok másodjára már békésen fogadták a megyei tisztviselőket. lo4 A kiküldöttségek tagjainak azzal a nehézséggel is szembe kell néz­niük, hogy a nemzetöri kötelességek alóli felmentés érdekében több he­lyen a törvények félremagyarázásával próbálkoztak. Ennek a magatar­tásnak tipikus megnyilvánulásával találkozunk ősiben. Május 8-án Ba­konyi János és József, Szüts Ferenc, Karátson János telkes gazdák 49 társuk nevében folyamodással fordulnak a megye első alispánjához, melyben a nemzetőri összeírásból azzal az indokkal kérik kihagyásukat, hogy a XXII. tc. gazdái hatalom alatt állókról szóló kitétele rájuk is ér­vényes, tehát nemzetőri szolgálatra törvényesen nem kötelezhetők. 155 Ké­relmüket az állandó bizottmány természetesen elutasítja. 156 Később, külö­nösen akkor, amikor a honvédelem kérdése realitássá válik, a felmen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom