Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak

bizalmas levélben arra kéri fel, hogy — mivel közgyűlést ilyen körülmények között összehívni veszélyes — március 25-én, reggel 8 órára a többi megyei tisztviselővel és az előkelőbb táblabírákkal együtt a szükséges intézkedések végett megjelenjék. Addig is járásában a bujtógátokat igyekezzék leszerelni.

75 A megye vezetése ekkor még osztozik a miniszterelnök illúziójában, hogy „Nemsokára elenyészik utolsó nyoma is annak, mi az országbeli lakosok közt irigységet, egyenetlenséget, bosszút gerjeszthetett."

76 Március 25-én a megye hivatali karán kívül a bizalmas megbeszélésen gróf Esterházy Pál, Kotsi Horváth Sámuel, Hosszú Márton kanonok és Veszprém város elöljárói: Végh István nemesi és Halász György városi bíró vettek részt. A népképviselők meghívása az új törvényjavaslatok szellemét követte, s az ország más törvényhatóságaihoz hasonló álláspontot tükrözött.

77 „Választmányi tanácskozásnak" indult a 43 tisztviselő megbeszélése, de a vita közben átalakult kisgyüléssé, ami eléggé jelzi a megyei tisztviselő kar bizonytalanságát.

78 A kisgyűlés megtartását végül is a „több helyeken mutatkozó mozgalmak lecsillapítása" elkerülhetetlenné tette. A megye szűkebb nemesi-polgári közvéleménye — talán Rosos közvetlen baráti körét leszámítva — most értesült részletesebben Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséről, a forradalmi átalakulás részleteiről; a gyűlés során napirendre kerül Batthyánynak a közbéke fenntartásáról szóló rendelete. Az országgyűlési követek március 19-én kelt sürgönyét — melyet eddig Rosos magánál tartott — ekkor hozzák nyilvánosságra, hogy eleget tegyenek az országgyűlés kívánatának, és a közteherviselés elvállalásáról, a papi tized és az úrbéri viszonyok eltörléséről a királyi jóváhagyás végett felterjesztett törvénycikkelyek minél előbbi közzétételéről határozzanak.

79 Miután a tanácskozáson az országgyűlési elvek nyomán a jelenlevő népképviselők ünnepélyesen „összeolvadtak" a kiváltságos rend tagjaival, a kisgyűlés első és legfontosabb feladatának a közbiztonság megszilárdítását tekintette. A szűkkörű ülés — amely a nagyobb nyilvánosság kizárásával és annak tudta nélkül kezdte meg munkáját — a várható komolyabb mozgalmak megelőzésének taktikáját választja: ebbe az irányba viszik a szomszédos Győr és Komárom megyékből szállingózó hírek, melyek szerint ott a földesurak a robotot már több helyütt el is engedték, akárcsak szórványosan e megyében, hol mindemellett még a „megtagadás jelei mutatkoznak, általában pedig, a még úri szolgálatokat tevő adózók feszültségben, és bizonytalanságban vágynak. . ."

80 Annak meggátlására, nehogy a nyugtalanság a köz- és vagyonbiztonság veszélyeztetőjévé váljon, a jelenlevő földesurak kifejezett kívánságára elhatározzák, hogy a szolgabírák a megye birtokosait szólítsák fel arra, hogy az úri szolgálatok igénybevételétől addig is álljanak el, míg azt törvény által meg