Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak
lókra pályázatot hirdet, felterjesztésében pedig kéri fizetésük 50 pengő forintról 100-ra történő felemeléséhez a felső hozzájárulást. 09 1848 elején a megye közigazgatási élete — a január 17-i eseményeket leszámítva — szokott medrében folyik, közbiztonsága szilárd, a tisztikar mégis óvatos: legfőképpen a mült évi rossz termés „gyászos következményeitől" tart. Amikor a helytartótanács a múlt évi pontatlannak ítélt terményjelentés helyett új terményösszeírást rendel el, 70 a megyehatóság ennek teljesítése alól több okból is felmentést kér: nem hiszi, hogy a földesurak bemondása és a „köznép felizgatásából eredett habozások" miatt az új összeírás valamely országos intézkedés alapja lehetne; másodszor azért, mert a múlt évi szűkös termés és a nyomában fellépő drágaság eleve lehetetlenné tenné a megbízható felmérést. Végül a „köznép rendkívüli felizgatását" szeretné elkerülni. 71 A helytartótanács azonban a megyét ismételten az összeírás végrehajtására kötelezi, de az a kérdést május elejéig nem tárgyalja, azután pedig — a zavaros időkre hivatkozva — a rendeletnek már nem tesz eleget. 72 Miközben a megye élete a szokott mederben folyik tovább 1848-ban is, Európa addigi rendjét megingatják az év elejétől sorra kitörő polgári forradalmak. Palermo, Nápoly, Párizs, München és Bécs után március 15-én Pesten és Grazban is kitör a forradalom. Az utolsó rendi országgyűlésre Pozsonyban összesereglő nemesség számára 1847 végén, sőt még 1848 elején is valószínűtlennek látszott, hogy az országban rövid időn belül gyökeres átalakulás fog bekövetkezni. A polgári haladásért küzdő, liberális nemesekből álló Ellenzéki Pártra, mely a saját erejéből sem a politikai főhatalmat megszerezni nem tudta, sem a jobbágy viszonyok felszámolása terén nem ért el eredményeket, most az Európa-szerte kibontakozó forradalmi mozgalmak felszabadítólag hatottak. Az országgyűlés alsótáblájának ellenzéki vezérszónoka, Kossuth Lajos volt az, aki — a párizsi forradalom ösztönző hatására — elsőként felismerte, hogy az ellenzék számára ütött a cselekvés órája. Március 3-án az alsótábla elé terjeszti felirati javaslatát, mely a Habsburg-uralom alatt álló országok számára alkotmányos berendezkedést követel. Magyarország számára többek között felelős magyar kormány megalakítását, a közteherviselés bevezetését, az úrbéri viszonyok eltörlését, a nem nemeseknek politikai jogok megadását tartja szükségesnek. Előterjesztését a képviselők egyhangúlag elfogadják. Az Ellenzéki Párt pesti klubjának, az Ellenzéki Körnek tagjai, az ellenzék legjobbjai, politikai programjukban, a március 11-én elkészült és 13-án elfogadott „tizenkét pont"-ban még Kossuthnál is tovább mennek. (Pl. törvény előtti egyenlőség demokratikusabb értelmezésével, magyar hadsereg, sajtószabadság követelésével stb.)
