Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Lichtneckert András: Veszprém társadalma és önkormányzati testületei a XIX. század közepén

II. Az önkormányzat polgári átalakítása és a községegyesítés Veszprémben Î849-ben Az 1848-as törvények a rendiség és a földesúri joghatóság megszüntetésével. Veszprém önkormányzata számára is új helyzetet teremtettek. Veszprémben a káptalan már a törvények kihirdetése előtt lemondott a földesúri joghatóságáról, s bár az úrbéri ügyek még nem rendeződtek el, ez már nem befolyásolta az önkormányzat átalakítását. Veszprémben a szabad királyi városok módján hajtották végre az önkormányzat átalakítását. A községekről ideiglenesen rendelkező 1848. évi XXIV. tc. ugyanis az önkormányzat szempontjából a községek osztályozását úgy végezte el, hogy az autonómia egyik elemét, a bíráskodást vette alapul. A mezővárosok, jobbágyközségek és nemesi községek között aszerint tett különbséget, hogy első bírósági hatósággal ellátott rendezett tanáccsal rendelkeztek-e vagy sem. Ha rendelkeztek, akkor közigazgatási állásuk változatlanul hagyása mellett az önkormányzati választásokat a szabad királyi városokra vonatkozó 1848. évi XXIII. tc. szerint hajthatták végre. Veszprém mindkét községe első bírósági hatósággal és rendezett tanácsi ítélőszékkel bírt, ezért a szabad királyi városokhoz hasonlóan választhatta meg képviselőtestületét.

45 A választások lebonyolítására felhívó belügyminiszteri utasítást

46 már 1848. április 25-én tárgyalta a polgárság tanácsa, a választásokra mégis 1849. július 16-ig kellett várni.

47 Az időpont eltolódását részben a hadiesemények alakulása okozta. 1848 októberében a nemzetőrök távolléte miatt elhalasztották a vásárbírák választását,

48 a megyei állandó bizottmány pedig október végén felfüggesztette a választásokat azokban a helységekben, ahonnan' a nemzetőröket elvezényelték.

49 1849. január elején császári csapatok szállták meg Veszprémet és kivonulásuk után csak májusban kerülhetett újra napirendre a kérdés.

50 Fentieken kívül azonban helyi problémák, a két község egyesítése körüli vita is hozzájárult a választások időpontjának eltolódásához, s ez a vita egyúttal helyi jellegzetességet is vitt az önkormányzat polgári átalakításának folyamatába. A belügyminiszter említett utasítására a polgárság tanácsa további rendelkezést kért arra vonatkozóan, hogy ,,a nemesség a polgársággal egy testületté lesz-é alakítandó?"

51 A belügyminiszter válaszában kimondta, hogy ,,a községben egynél több hatóság nem létezhetik", a választók összeírása ügyében pedig „születés és osztály különbsége nélkül" történő végrehajtásra utasította a várost.

52 A nemesség viszont a községegyesítés feltételéül szabta azt, hogy a megválasztandó elöljárók és képviselők egyharmada nemes legyen, a