Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Lichtneckert András: Veszprém társadalma és önkormányzati testületei a XIX. század közepén

nek első szakasza az 1723. évi Eszterházy-féle kontraktussal, a második az 1748. évi vármegyei, a harmadik az 1771. évi királynői ítélettel zárult, a földesúri hatalom elismertetésével, a szabad királyi városság elnyerésére tett sikertelen kísérlettel fejeződött be.

31 A polgárság a földesúri hatalom ellen az önkormányzaton belül is küzdött, a szervezet átalakításával, személycserékkel legalább azt meg tudta akadályozni, hogy az önkormányzat is kicsússzon a kezéből. A mezőváros önkormányzat-történetében a lakosság felekezeti és nemzetiségi megoszlása és a polgárság egyes csoportjainak küzdelme is tükröződött. A külső tanács létrehozásakor 1746-ban úgy határoztak, hogy a külső tanácsbeliek fele római katolikus, fele protestáns legyen.

32 Egy-egy római katolikus és protestáns képviselte a felekezeteket a borbíróságban és a vásárbíróságban.

33 A hatvanasok testületének kétharmadát a római katolikusok, egyharmadát a protestánsok adták. A római katolikusok között a magyar polgárság 24, a német polgárság 16 helyet kapott.

34 A lakosság, mely a leírt önkormányzati testületekben a XIX. század első felében képviseltette magát, számban nem túlságosan nagy, ha a város gazdasági jelentőségéhez, és az igazgatásban játszott szerepéhez viszonyítjuk. Az első magyarországi népszámlálás időpontjában (1785) a mezőváros tényleges népessége a környező puszták adataival együtt 7346 fő,

35 ami az 1869. évi népszámlálás idejére 12 002 főre gyarapodott.

36 E két időpont között egymástól lényegesen eltérő népességszámmal találkozunk a forrásokban. Fényes Elek 1841-ben megjelent munkája

37 szerint 11 268 lakos élt Veszprémben, a Tafeln 1846. évi adata (11 080 fő) is magas. Alacsonyabb népességszámot közölt Ludovicus Nagy (9079 fő) és a Tafeln 1843-ra (9359 fő).

38 A város levéltárában fennmaradt 1818. és 1849. évi összeírások

39 az 1785. és az 1869. évi népszámlálások eredményeihez viszonyítva egyenletesebb növekedést tükröznek. A környező pusztákkal együtt a lakosság számának alakulása az alábbi képet mutatja: Év Házak száma száma A népesség növekedése (1785— 100) 1785 1218 7346 100,0 1818 1344 8947 121,8 1849 1522 10324 140,5 1869 1642 12002 163,5