Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Lichtneckert András: Veszprém társadalma és önkormányzati testületei a XIX. század közepén

Miközben a nemesség önkormányzata egy fiatal intézménnyel, a pol­gárságé pedig egy több évszázados folytonossággal bíró joghatósággal küszködött, egyik tagjai sem gondolhatták, hogy a következő tisztújítást már polgári törvények szerint és az őket elválasztó rendi válaszfalak le­bontásával fogják megrendezni. A polgárság közgyűlésén régi gyakorlatra hivatkoztak a bíróválasztás során. Mit is értettek Veszprémben ,,az ember emlékezetét is haladó időtől fogvai gyakorlat" alatt, ami a választásokat szabályozta? Természetesen nem azt, hogy a választásokat a szokásjog íratlan tör­vényei szabályozták volna. Annyiban azonban igazságot fogalmaztak meg, hogy valóban régi gyakorlat alapján választották meg elöljáróikat, mert azok az önkormányzati testületek és tisztségek és az a választási eljárás, ami az 1847. évi tisztújítás alkalmával a jegyzőkönyv lapjairól elénk tárul, a XVIII. században alakult ki, s azon keveset változtatott a XIX. század első felében a mezőváros polgársága. Veszprém lakóinak egyik része a veszprémi püspök, másik része a veszprémi székeskáptalan joghatósága alá tartozott. Bár a földesurak te­rületileg felosztották egymás között a várost, ez nem jelentette az önkor­mányzat területi alapon való szétválasztását. 12 Az önkormányzati jogokat két község gyakorolta, a mezővárosi pol­gárságé és a nemességé. Hasonló berendezkedés ismert Keszthely és Nyíregyháza történetéből is. 13 A nemesség már a XVII. század végén nagy számban élt Veszprémben, 14 kiváltságaik 1725-ben történt elismeré­sével a veszprémi püspök elősegítette önkormányzatuk kifejlődését. 15 Elöljáróik nevei 1765-től maradtak fenn. 16 önkormányzati testületük a közgyűlés, melyen a személyes részvétel biztosított mindazok számára, akiket a nemesi kommunitás tagjai sorába felvett (inkorporált). 1829-ig a közgyűléseken a pénztárnok (perceptor) elnököl, aki az évente válasz­tott borbírákkal, erdöfelügyelökkel, utcabírákkal és hadnaggyal együtt igazgatja a kommunitás és a közbirtokosság ügyeit. 1829-ig csak jelen­téktelen ügyekben szabnak ki bírságokat a közgyűléseken, ekkor azon­ban egy vármegyei statútum nyomán 17 bírót választanak, aki ettől kezdve a perceptor helyett az elöljáróság feje. 18 Az 1840-es években rendezett tanácsi ítélőszéket tartanak, ahol a bíró és a tanácsnokok szóbeli perek­ben ítélkeznek. 19 E jogosultságot a vármegye 1838-ban állapította meg az 1836. évi XX. tc. alapján. 20 Míg a nemesség önkormányzatába nem szólt bele a földesúr, annál inkább támadta a polgárság önkormányzati jogait a XVIII. században. 1748 óta a városi bírót a földesúri jelöltek közül választották. 21 A jelöltek száma a XIX. század első felében rendszerint négy volt. A bíróválasztás szabadságát sértő földesúri jelölés a közgyűlés által felterjesztett tanács-

Next

/
Oldalképek
Tartalom