Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Dávid Zoltán: Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében

Minthogy a palotai és a veszprémi alsó járásban jóval korábban tört ki a járvány, mint a devecseri járás helységeiben, az első kettőben a kolera lényegében megszűnt, amikor az utolsóban megkezdődött. A pestishez viszonyítva, általában gyorsan végigszaladt egy-egy helységen, s ritkaság volt, ha valahol két hónapnál tovább időzött. Még Palotán és Pápán is csak néhány nappal lépte túl ezt az időt. Kisebb falvakban tombolása olykor néhány napra rövidült, a legtöbb halottal szereplő Csernyén és a szomszédságában fekvő Súron azonban több mint 4 hónapig tartott. A XVIII. századi pestisjárványokhoz hasonlóan, az 1831. évi kolera is a városokban szedte legtöbb áldozatát, ahol a zsúfoltabb beépítettség mellett a szegény népréteg nagyobb aránya is hozzájárult a járvány terjedéséhez. A halottak száma a csatolt táblázat adatai szerint Pápa városában volt a legnagyobb, ahol kettő híján elérte az ezret. Jóval kevesebben estek áldozatul Veszprémben (489) és még inkább a járvány megyei fészkének tekinthető, ugyancsak népes Palotán (185). A községek közül meszsze kiemelkedik Bakonycsernye 400 halottjával, amely népességének 16 százalékát tette ki, és a megye területén arányában a legsúlyosabb veszteséget jelentette. Egyébként ritka volt a száznál több halálozás (mindössze 9 további község), s ezek is jórészt a nagyobb népességűek (Enying, Devecser, Mezőkomárom) közül kerültek ki. Megfigyelhető, hogy azokban a helységekben, ahol a járvány korábban kezdődött, valamivel magasabb volt a halottak száma, mint az októberben fertőződőkben. A megye adatainak egykorú hivatalos összegzése a járvány kitörésétőr végső megszűnésének napjáig 132 389 lakosból összesen 6341 fő elhalálozását mutatta ki. Ez a szám meglepő módon jelentősen magasabb az országos jelentésekben és a koleráról szóló irodalomban szereplő adatnál, amelyek szerint 4927 személy esett a kolera áldozatául. A különbség okát nem tudom megmagyarázni, a hitelességet azonban föltétlenül a helységek szerint készült részletes összesítésnek kell adnom, melynek a Veszprém megyei Levéltárban négy példánya is fönnmaradt. (A felhasznált összeícás eredeti címe: „Tekintetes Nemes Veszprém Vármegye Középponti Választmányának 33ik üléséből kelt Summás Öszveírása mind azoknak, kik T. N. Veszprém Vármegyében folyó 1832ik esztendei Februárius 13-ig bejött hivatalos tudósítások szerint a Cholera nyavalyában megholtak.")

7 A kereken 26% -os eltérés ezúttal is figyelmeztet a korabeli statisztikák gyakori eltéréseiből fakadó hibalehetőségekre, és nagyobb óvatosságra sarkall az adatok felhasználásánál. Mindazonáltal a korabeli összesítésbe is becsúsztak kisebb hibák, amelyek a különböző példányok adatainak szembesítésénél bukkantak elő. így kiderült, hogy a zárójelentésben közölt adatok másolási hiba miatt a veszprémi főbírói járásban Küngös után egy sorral elcsúsztak, s emiatt