Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Dávid Zoltán: Az 1831. évi kolera pusztítása Veszprém megyében

megfékezésére bizottság létesült az alábbi tagokkal: Külley János nagyprépost, Kolossváry Sándor kanonok, Rába Boldizsár, Rosos Ignác királyi tanácsos, Jursich János, Nagy István, Oroszy Pál, Bezerédy Mihály, Pap András, Sidó Ferenc, Esztergamy Ignác, Késmárky Zsigmond, Halász Sámuel, Karátsony Gábor, Kovács Gábor, Stojánovits János, Molnár Dienes, Rohonczy István, Ampruszter Pál táblabírók. A tágabb bizottságba beleszámították az összes járási fö- és alszolgabírót és esküdtet, valamint Zsoldos János első orvost, Pukly Ignác másodorvost, Heizler György becsületbeli orvost és végül minden járási seborvost is. A bizottság üléseit Veszprémben tartotta. Feladatuk volt, hogy ügyeljenek a megye egészségi állapotára, az epekórság tüneteivel megegyező megbetegedéseket a megye valamennyi helységéből azonnal jelentsék, és a szükséges óvóintézkedéseket megtegyék. Egyúttal az alszolgabírókát és esküdteket tüstént utasították, hogy a helységek határán az utazók úti leveleinek ellenőrzésére és a szállított áruk megvizsgálására őröket állíttassanak. Másnap a kisgyűlés által létrehívott szűkebb bizottság ismét összeült, és néhány további kiegészítő rendelkezést hozott. Az ülésen Rohonczy János első alispán elnöklése mellett Kolossváry Sándor kanonok és táblabíró, Kotsi-Horváth Sámuel másodalispán, Jursich János, Tarródy Lajos, Stojánovits János, Rohonczy István táblabíró, Molnár Dienes, Cseresnyés István szolgabíró és Rosos Antal esküdt volt jelen. Két utasításuk közül az első a leginkább veszélyeztetett területek fokozott őrzéséről gondoskodott. Ezért Marcaltőtől kezdve a Győr, Komárom, Fejér, Tolna és Somogy vármegyékkel ütköző határszél helységeiben egészen Siófokig az őrsöket azonnal felállították, utasítva őket, hogy csak az egészséges helyről érkező utazókat engedjék be Veszprém vármegye területére. A második határozat a helységek elöljáróit figyelmeztette, hogy a lakosokat tartsák szemmel, figyelmeztessék az utazás veszélyeire, és a más megyékből visszatérőket mindenkor jelentsék. Utasították a vendégfogadósokat is, hogy gyanús személyeknek szállást ne adjanak, szállóvendégeiket pedig név szerint jelentsék. Megerősítették a koldusokról 1816. december 16-án hozott közgyűlési határozatot is, miszerint helyben kellett maradniok, és sem kéregetés, sem más ürügy címén idegen helységekbe nem volt szabad csavarogniuk. Az ötödik határozat a zsidóknak külön nyomatékkal meghagyta, hogy idegeneket ne fogadjanak házukba, az engedély nélkül érkezőket azonnal jelentsék. A céhmestereket a vándorló legények felfogadásától tilalmazták. Végül a megye mészárosait intették, hogy marhákat csak egészséges vidékről vásároljanak, és fertőzött helységeken ne hajtsák keresztül. A megye kisgyűlésének július 30-i üléséről készült jegyzőkönyv arról