Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története

hely és Csobánc rendesen így ír a kormányszékekhez: „communitas quinque castellorum Balatiensium".

59 Az 1663. évben Köprülü Ahmed hadai felégették Zichy István Vázsonykő nevű városát, a várat azonban nem tudták elfoglalni. Az 1664. évben a szentgotthárdi csatára felvonuló török sereg bizonyára érintette a vázsonykői végházat is. Zagarthy Péter veszprémi kapitány jelenti Győrbe, hogy a török Veszprém környékét égeti. Csopakon, Füreden, Felsőörsön, Vámoson és Király Szabadján jár. Hidegkutat felégette. Lecsapott a törökre, foglyokat ejtett, segítséget kér.

60 A felvonuló török sereggel menetel oda és vissza is Evlia Cselebi török világutazó, aki két ízben is leírja Vázsonykő várát, és két várról emlékezik meg: ,,Azután Kis-Vázsonvárához értünk. Ez a német császáré, de Battyán-oglu uralma alatt áll. Tábieszne vára is a császáré és Battyán-oglu uralma alatt van. Ez a Balaton-tó partján nagyon erős palánka. Ennek a hegyeiben egy éjszaka aludtunk." Majd: „A következő napon Tábiesze várához értünk, onnan pedig északi irányban, esőt és viharokat elszenvedve, nagy fák között mentünk. . . .Onnan Vázson palánkára értünk. Ezt Nagy-Vázsonnak nevezik; a német császáré, de Battyán-oglu birtokában van. Katonái tolvajok és sok lovat elhajtottak, de a határszéli hitharcosok utánuk mentek, a katonákat megverték s az ellopott állatokat a táborba hajtván, tulajdonosaiknak adták." Később: ,,A következő napon újra a költözködés nehézségeit szenvedtük, midőn egyszerre csak jajveszékelők érkeztek hozzánk s azt mondták, hogy az ellenség a hadi felszerelést és ágyúkat lefoglalta a maga számára. A katonaság fele azonnal visszatért s midőn segítséget vitt nekik, az ellenség a hegyekbe futott. A segítségül menő katonaság a hitetleneket nem üldözte, mivel — úgy mondták — lehetséges, hogy az ellenség lesben van."

01 Evlia Cselebi tehát két várról beszél, az egyik Kis-Vázson vára, ezt akkor érintik mikor a Rába-parti ütközetre menetelnek, a másik pedig Vázson-palánka, ezt Nagy-Vázsonnak is nevezik. Mindkét várban császári katonaság van. Leírását nehéz megérteni, illetve Vázson-palánka bizonyára a vázsonykői végház, ennek katonái támadták meg a visszavonuló török sereget két ízben is és lovakat, hadi felszerelést és ágyúkat zsákmányoltak tőle. Nehezebb elhatárolni Kis-Vázson várát. A leírás szerint tehát a vázsonyi végház mellett volt akkor egy kisebb erődített hely is, és ezt nevezi Evlia Cselebi Kis-Vázson várának. Gondolhatunk itt a Pécsely melletti Zádor várára, melynek romjai Pécsely felett ma is láthatók. A vár hódoltság kori szerepét bizonyítja Römer 1860-ban felvett alaprajza, mely a vár ma már elpusztult északkeleti sarkánál egy óolasz bástyára emlékeztető részletet tüntet fel. Éri István azonban nem fogadja el a vár hódoltság kori továbbélését. Maga Karácson Imre is azt