Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története

illetve a jelenlegi időszakban kétségkívül az erősségnek és a töltésnek, illetve a palánknak épületei romladozó állapotban találtatnak, illetve vannak." A kiküldöttek jelentették, hogy 1648. december utolsó napján kimentek Vázsonykőre, azt megvizsgálták, és azt részben lerombolva és tönkre téve heverni, részben pedig azt rendkívüli módon és nagymértékben összedőlve látták és találták, hogy a lakosság veszélynek van kitéve a török becsapások ellenében, miért is a helyreállítás Tóti Lengyel Gáspárt terheli.

55 Oroszy Ádám vázsonykői kapitány Vázsonykőröl 1650. június 1-én levelet ír Batthyány Ádámnak bizonyos Csajághi Matkó érdekében, kit a fejérvári török Csikvárnál elfogott, és most török rabságban van. Csajághi Matkót a vázsonyiak török rabbal akarják kiváltani, és alkuban is vannak a veszprémi hajdúkkal, akik foglyul ejtettek .egy Budas nevű csauszt. A veszprémi hajdúk azonban a csauszért 1000 tallért kérnek, a vázsonyiak pedig csak 380 tallért ígértek érte, a hajdúk a vételárból nem akarnak engedni. Most arra kérik Batthyányi, hogy venné meg a csauszt a veszprémiektől, neki bizonyára olcsóbban adnák, és váltsa ki rajta Csajághi Matkót. A vételárat ők Batthyánynak megtérítik. A vázsonykői lovas és gyalogos sereg Szabó vajda útján levelet intéz Batthyány Ádámhoz és ígérik, hogy a jövőben is: „Nagyságod méltóságos parancsának katonái leszünk, és ezentúl is szolgálhassunk Ngodnak, hogy mindezekben Ngod alázatos szolgái maradhassunk."

56 A Haditanács parancsára 1651-ben Octaviano Leuckharden osztrák hadmérnök vizsgálatot tart a vázsonykői várban, lerajzolja annak alaprajzát, távlati képét, és a rajzokhoz írásbeli jelentést is mellékel: „Jelentés. Vázsonyi végház ügyében, mely Győrtől a Balaton irányában 9 mérföldre fekszik. Ez a hely alacsony halmok között terül el, vidéke erdős és termékeny; van itt egy várkastély, várfalakkal meglehetősen jól megépítve, van egy tornya és mocsárral (mocsaras sárral) megtöltött várárka is, mely a vár formájának mentén vezet végig." Azután leírja, hogy a vár nagyon hátrányos helyzetben van, mert az ellenség a magaslatok miatt uralkodik felette, majd a következőket írja: „Van ugyan egy elővédje ugyanazon magaslatok felé, ahogyan ez már a magyar királyság területén szokásos: magas kerítésekkel erősen palliszádozva (palánkozva), ámde ennek kívülről nincsen árka, belülről pedig rendes járatok nélküli, ezenkívül belőhető is, nincsen egyetlen másod védvonala és ellenvédvonala sem. Mindebből szükségképpen következik, először is az, hogy a vár inkább völgyben fekszik és magaslatok emelkednek felette, másodszor: könnyen hozzáférhető az elővédje is, és harmadszor: a bennlakók szándékát mindennünnen csaknem szemmel lehet kísérni, úgyhogy a természet sem, sem a mesterség nem szánta ezt a végházat különös-