Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története

ház, melyet Horváth Jeromos leszármazottja, Sárkány István kiskomáromi végvári kapitány építtetett. Az 1627. évi egyezséglevél olyan részleteket tartalmaz, melyből adatokat kapunk a vázsonykői vár akkori beosztására. Az egyezség levél említi a vár kapuját, amely közös marad és fenntartásáról, illetve építéséről az osztályos atyafiak közösen gondoskodnak. A vár nyugati felének első része Horváth Zsigmondnak jutott. Ugyancsak övé lett a torony alatti földszinti boltpince, a kápolna feletti kicsiny szoba és annak pitvara, az öreg palota, azaz a nagyterem, a régi lovagterem, továbbá egyes mellékhelyiségek. A kápolna a felső auditoriummal együtt közös maradt. A kápolnának, valamint a négy bástyának fenntartása az osztályos atyafiakat közösen terheli. A várbeli többi házak, valamint a külső öreg pince Horváth Ferencnek és Györgynek jutottak osztályrészül. A Vázsony város területén levő „Barátok malmára" és rétjére nézve úgy egyeztek meg, hogy ezeket közösen váltják ki, éppúgy a vár alatti halastavat és malmot is, ami akkor Batthyánynál volt zálogban. Háromfelé oszlott az „Úri tó" is a földekkel és rétekkel együtt. A vázsonykői vámjövedelmek szedését és kezelését külön vámosra bízták. A kocsmáitatásra nézve a földesurak a „vitézlő renddel", tehát a végvári zsoldos katonasággal úgy egyeztek meg, hogy Szent Mihály naptól kezdve húshagyókeddig szabad bort árulniok. Ha ezt tiltott időben tennék, bírságot fizetnek. A bakonyi makktermésben és dézsmajövedelemben szintén egyenlő arányban osztoznak. A nagyszőlősi határban lévő hegyvámot szüret idején szintén közösen szedik, a szőlőket pedig Barcza Balázs szolgabíró három részre osztja közöttük.

44 Vázsonykői Horváth Gáspár 1626-ban halt meg. Követte öt a kapitányságban testvére Horváth Zsigmond. A rendelkezésre álló adatok szerint Horváth Zsigmond 1626-tól 1639-ig viselte a kapitányi tisztséget. A veszprémi káptalan 1638-ban bizonyítja, hogy vázsonykői Horváth Zsigmond vázsonykői kapitány kérelmére — aki betegen fekszik — kiküldötte Mariani Péter hantai prépostot és Szálai János fehérvári föesperest, akik jelentették, hogy Horváth Zsigmond kinyilatkoztatta, hogy miután apósa Vizkeleti János Vázsonykő, Csobánc és Adony várak tartozékait az ő testvérétől Horváth Gáspártól 6000 tallérért megvette, ezért ezt a birtokot feleségének Vizkeleti Évának zálogul leköti, azzal, hogy felesége ezt a birtokot bárkinek elidegenítheti. A veszprémi káptalan Esterházy Miklós nádor 1639. május 4-én kiadott parancsára jelenti, hogy Gorup Ferenc prépostot és Szentimrey Márton éneklőkanonokot maga elé idézte, és azok kijelentették, hogy ők alkalom szerint (fortuito) betértek Horváth Zsigmond vázsonykői várába, és előttük Horváth Zsigmond kijelentette, hogy részint a „desolatae és dirutae" vázsonykői vár