Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

243. Ugod egyébként 1526 őszén is oppidumként szerepel. Reizner János: A gróf Esterházi család pápai levéltára. Történelmi Tár. Bp. 1893. 612. Itt jegyezzük meg, hogy Hantát 1520-ban szintén oppidumnak minősitik. Monumenta rusticorum in Hungária rebellium anno MDXIV. Maiorem partem collegit Antonius Fekete Nagy. Ediderunt Victor Kenéz et Ladislaus Solymosi atque in volumen redegit Geisa Érszegi. Bp. 1979. 511. 101. Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV században, (továbbiakban: Mezővárosok) Bp. 1965. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Üj sorozat 37.) 21. Erös fenntartása ellenére Peremartont és Berhidát Hoiub: Egyházi nagybirtok, 13., illetve Csánki III. 212, 215. alapján mégis mezővárosnak tekinti. Bácskai: Mezővárosok, 26, 70, 106. Térképmellékletén viszont a kettő közül csak az utóbbit szerepelteti. 102. Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon, (továbbiakban: Városfejlődés). Századok 106 (1972), 85— 88, 92. Ugyanitt a mezővárosok megítélésének korábbi irodalma. Vö. Fügedi Erik: Mezővárosaink kialakulása a XIV. században. Történelmi Szemle 15 (1972), 321., Kubinyi András: A középkori magyarországi városhálózat hhierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez, (továbbiakban: Városhálózat). Településtudományi Közlemények 23 (1971), 59, 73—74. A mezőváros problematikát a terminológia oldaláról érinti Ladányi Erzsébet:: Libera villa, civitas, oppidum. Terminológiai kérdések a magyar városfejlődésben. Történelmi Szemle 23 (1980), 450— 477. 103. Csdnki III. 210, 214—215., Békéli: Balaton környéke, 229. Vö. Kiss István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908. 159., Bognár Imre Ede: Pápa településföldrajza, (továbbiakban: Pápa). Pápa, 1943. 53—61. Csánki Pápa és Vásárhely számos 15. századi oppidum minősítését említi, Palota esetében azonban csak kettőt közöl. Ezt további kettővel megtoldhatjuk: Zichy okmánytár X. 338. és XI. 207—208. A hetivásár Vásárhelyen csütörtökön, Palotán pénteken, Pápán pedig szombaton volt. Lukcsics: Vásárhelyi apácák, 27, 30., DL 31., PRT VIII. 413—414, 428, 542. (Gerő László: Pápa. Bp. 1959. 31. hivatkozás nélkül Pápa hetivásárjának napját péntekre teszi.) Vásárhely országos vásárának időpontját is ismerjük. Zsigmond király 1423-ban engedélyezte az apácáknak, hogy Vásárhelyen Szent Benedek apát translatiója ünnepén (június 11.) s az azt megelőző és követő napokon országos vásárt tartsanak. DL 11347. Vö. Lukcsics: Vásárhelyi apácák, 88., ahol a vásár napja tévesen március 21. Pápa és Palota országos vásáráról egyelőre nem tudunk, pedig minden bizonnyal nem maradtak el Vásárhelytől. Bácskai: Mezővárosok, 70. 38. jegyzet és térképmelléklet Palotát országos vásárral bíró oppidumnak tekinti. Adatai azonban a Hont megyei Palojtára (Palotára) vonatkoznak. Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971. 68. 104. A négy település közül Levéld 1378. évi oppidum minősítését említi Csánki III. 213. A helység 1526-ban is oppidumként szerepel. PRT III. 764. A 15. században azonban csak villa vagy possessio minősítését ismerjük. PRT VIII. 428., DL 66275, 102580. Nagyieveid 1501-től mint Városieveid possessio fordul elő. DL 66363, 66366. A Kis- vagy Ardólevelddel szembeni megkülönböztető jelző minden valószínűség szerint az itteni várra — az I. (Nagy) Lajos által leromboltatott Hölgykőre (Régészeti topográfia II. 208.) vagy a megerősített kolostorra — utal. Vö. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. 681. Nagy- vagy Városieveid helységben a hetivásárt a 15. század derekától hétfőn tartották. Lásd a 19. jegyzetet. Lepsényben szerda volt a hetivásár napja. DL 31. Vö. Csánki III. 260. Szenttamásfalva és Berhida országos vásárnak is helyet adott. Szenttamásfalva szombati hetivásárját 1370-ben, Szent György-napi országos vásárát pedig 1489ben említik. II. Uleszlótól 1503-ban Áldozócsütörtökre és az azt megelőző és követő napokra is országos vásártartási jogot kap. Békéli: Balaton környéke, 14., Uő.: Veszprém, 12., Gutheil: Árpád-kori Veszprém, 191—192. Vö. a 19. jegyzettel. Berhida hetivásárát 1436-ban említik. DF 207805. (Pannonhalmi rendi levéltár, Capsarium 57. X. 2. no. 985.) Napját egyelőre nem ismerjük. 1454. március 17-én ugyan az itteni vasárnapi vásáron történő kikiáltásról (idézésről) van adatunk, de ez inkább országos vásárára vonatkozhat. PRT X. 663. Emellett még két országos vásáráról tudunk a 15. század második feléből. Az egyiket Gyertyaszentelő, a másikat pedig Szent György-nap táján tartották. DF 200503. (Veszprémi püspöki levéltár, Miscellanea 59.), PRT VIII. 532. Vö. Csánki III. 212. Egyetlenegy oppidum minősítését ismerjük. Vetési Albert 1481. évi oklevelében mensuras metrete opidi nostri Berenhyda említ. DF 201463. (Veszprémi káptalan magánlevéltára, Veszprém eccl. et capit. 58.) Az utóbbi levéltári adatot Gutheil Jenő kéziratos Veszprémi Okmánytára alapján ismerem. 105. A jelentős település mindössze 1405ben szerepel oppidumként. Csánki III. 214. Az 1430-as években számos jobbágy lakó-