Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

Levente. Bp. 1922. XU IL Pula és Tálod özvegyasszony birtokosát is megnevezhetjük. Az összeírásban László néven szereplő néhai férjet Rátóti Gyula fia (Gyulafi) Lászlónak hívták. DL 19546, 19562. (Más — nem pontos — megoldást ad Régészeti topográfia II. 181 — 182.) Gyulafi László özvegye viszont Gersei Pető Katalin volt. Zala vármegye története. Oklevéltár. (továbbiakban: Zalai oklevéltár) II. Szerk.: Nagy Imre, Véghely Dezső és Nagy Gyula. Bp. 1890. 632. Vö. Csánki III. 10. (Csobánc címszónál) Alsóajka birtokosának: Ajkai Elek Imre özvegyének egyelőre csak Anna keresztnevét ismerjük. DL 66329, 66330. 66. Például Csajág, Jutás, Szentkirályszabadja és Tengerd esetében. Csánki III. 224, 236, 353. 67. DF 207947. (Pannonhalmi rendi levéltár, Capsarium 17. A2. no 1126. Vö. Sörös: Bakonybéli regesták, 383.) Ennek alapján bizonyos, hogy Tengerd Imre nevü birtokosát is Tengerdi előnévvel illették. Tamás deák nevére lásd Gutheil: Árpád-kori Veszprém, 336. 185. regeszta. 68. DF 201362, 201497. (Veszprémi káptalan magánlevéltára, Jutás 34. és 36.) Vö. Solymosi: Árpád-kori helyneveink, 188. 69. Sörös: Bakonybéli regesták, 382. Halálát követően 1500-ban Répási, 1511-ben pedig Nagydémi előnéven említik. Ráth Károly: Asszonyfai okmánytár, (továbbiakban: Asszonyfai okmánytár) Győri Történelmi és Régészeti Füzetek 1 (1861), 132., DL 98486. 70. DL 46732, 66327. 71. A már emiitett azonosításokon kívül a következőket sikerült elvégezni. Csajág Antal nevü birtokosát Csajági Antalnak hívták. DF 201612. (Veszprémi káptalan magánlevéltára, Berchen 34.), DL 101557. Ennek alapján bizonyos, hogy az ugyanitt birtokos Benedeket is Csajági előnévvel illették. A Péterden birtokos Gergelyt, illetve Tamást Péterdi Patha Gergelynek, illetve Péterdi Lowaly (dictus) Tamásnak nevezték. DL 18431, 18770., Ráth: Asszonyfai okmánytár, 123. Kisalásony János nevü földesurának teljes neve Kisalásonyi vagy Alásonyi Gacza, illetve Gacha János volt. DL 18805, 19577. Kápolnástakácsi János nevű birtokosát Kápolnás takácsi vagy Takácsi Demeter fia Jánosnak, röviden: Takácsi Jánosnak hívták. DL 45618., DF 207936, 207938. (Pannonhalmi rendi levéltár, Capsarium 51. N2. no 1105. és 50. G no 1117. Vö. Sörös: Bakonybéli regesták, 381—382.), DL 66327., Sörös: i. m. 386. Itt jelezzük, hogy az adólajstromban Ug Mihályként szereplő devecseri birtokos Ugi Sárosdi Mihály volt. Sörös: i. m. 383—384. 72. Ez a hat személy a következő: Balázs (Szentistván), János és Kelemen (Inota), László özvegye (Meggyes), literátus Márk (Bánd) és Mihály (Szentkirályszabadja). Közülük csak Márk keresztneve nem fordul elő többször a lajstromban. Valószínűleg azonos volt Meggyesi Márkkal, aki 1470 és 1490 között gyakran szerepel a forrásokban, alispáni tisztséget viselt, s 1470-ben Meggyesi literátus Márk néven említik. Hazai Okmánytár. Kiadják: Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly, Véghely Dezső és Ipoly Arnold. I—VIII. Győrött, Bp. 1865— 1891. (továbbiakban: Hazai okmánytár) II. 354., PRT VIII. 533., Sörös: Bakonybéli regesták, 380—381., DL 19195, 66327, 66329, 102645. Az azonosítást azért nem végeztük el, mert kérdéses az 1483-ban említett Perecskei literátus Márkhoz való viszonya. DL 18805. 73. A 104 világi jobbágybirtokoson kívül az összeírásban a földesurak között kihúzva szerepel Dádi Demeter és Szalóki Mihály. Nyilvánvalóan azért, mert 1488-ban nem volt adóköteles jobbágyportájuk. Szabó: Magyarország népessége, 90. szerint 1488ban Veszprém megyében 108 birtokos nemest írtak össze. 74. Becse, Biliege, Csajág, Fájsz, Alsóhidegkút, Homokbödöge, Inota, Jutás, Kajár, Péterd, Szentiván, Szentkirályszabadja, Tengerd, Töttösiszkáz és Vámos szerepel részben vagy ritkán egészben közös adótétellel. Ezek összege 114 forintot tett ki. 75. DL 45618. 76. A megye birtokviszonyairól eltérő képet ad Eri: Településtörténeti vázlat, 208—209. Az osztatlan birtoklás arányát fel-, a szórtság tényét pedig leértékeli. 77. Csatári Balázs 1487-ben szolgabíró volt. DF 201497. (Veszprémi káptalan magánlevéltára, Jutás 36.) Podári Ágoston Kinizsi Pál somlói várnagya volt. Urától 1483-ban podári birtokrészt kapott. Hazai okmánytár II. 366. A várnagyot 1491-ben Leányfalvi Ágoston néven említik. Zalai oklevéltár II. 632. 78. A földesurak jobbágyporták szerinti kategóriákba sorolása nem jelentett problémát. A közös adótétellel szereplők esetében középértéket számítottunk, s annak alapján végeztük el a besorolást. Ez a számítás mindössze egyszer eredményezett kategóriák közti adatot. Sári Barnabást, akinek így 20,5 portája jött ki, a 11—20 portás birtokosok csoportjába soroltuk. 79. Zápolyai István 1490-ben hozzávetőlegesen 18 várat, 4 kastélyt, 17 mezővárost és 240 falut birtokolt az országban. Engel Pál: A magyar világi nagybirtok megosz-