Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

kell vennünk azzal együtt, hogy ebben az évben csak fél forintot szedtek. Ezért az alábbi táblázatban zárójelben azt is feltüntettük, hogy az 1501. évi adó egyforintos kulccsal számolva mekkora összegnek felelt volna meg. 1488 1494 1495 1501 absz. % absz. % absz. % absz. % Behajtott adó 2832,5 66,1 1539,5 44,5 1717 49 923,5(1847) 48,8 Különbözet 1455,5 33,9 1922,0 55,5 1784 51 969,0(1938) 51,2 Kirótt adó 4288,0 100,0 3461,5 100,0 3501 100 1892,5(3785) 100,0 A rendelkezésünkre álló négy év adatai a királyi adózás hatékonyságának mintegy másfél évtizedes változásait tükrözik. Az érzékelhető mélypontot az 1494. év jelenti. Ebben az évben a kirótt adó alig haladta meg az 1488. évi 80% -át. A királyi kincstár számára behajtott adó 1494-ben nem érte el az 1488. évi 55% -át, miközben a különböző címen behajtatlanul maradt adó tetemesen — mintegy 32% -kai — felülmúlta a megfelelő 1488. évi tételt. Pedig az 1494. évi állapotok nem voltak a legkedvezőtlenebbek. Mátyás halálát követően még rosszabb lehetett a helyzet. Habsburg Miksa római király 1490 őszén erős sereggel támadt Magyarországra, s egészen Székesfehérvárig nyomult. Bár II. Ulászló király támogatása híján ifjabb Vitéz János veszprémi püspök a felkínált bécsi püspöki cím reményében átadta Veszprém várát a trónkövetelőnek, Miksa hadai nem csekély pusztítást tehettek a megyében.

139 A következő év nyarán, amikor II. Ulászló serege visszafoglalta Székesfehérvárt, Veszprémet és Szombathelyt, a megyén átvonuló királyi had újabb kárt okozhatott. Hasonló események játszódtak le az ország északkeleti részén, azzal a különbséggel, hogy itt II. Ulászló király trónkövetelő öccse, János Albert lengyel herceg volt a támadó.

140 Az 1494. évi számadáskönyv nemcsak a megyében, hanem országosan is az 1490—1491. évihez képest némileg javuló viszonyokat örökíthetett meg. A következő évi adatok további javulásról tanúskodnak. Az említett károkat, amelyekhez a délvidéken az állandósuló török betörések okozta pusztítások társultak, az ország azonban nem heverte ki. Az 1495 őszén kiadott királyi parancslevél még mindig arról intézkedett, hogy a törökök, lengyelek és németek által felégetett és elpusztított házakat nem kell megadóztatni.

141 Veszprém megye népességének helyzete a 16. század elejére még a kiróható adó tekintetében sem érte el az 1488. évit. Ha figyelembe vesszük, hogy 1488-ban az egytelkes nemesekre 215 forintot vetettek ki, továbbá,