Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

A megye két kerületében az adóköteles háztartások, azaz a kúriák és a porták száma között nincs akkora eltérés, mint a települések terén. Megoszlásuk kiegyenlítettebb képet mutat, mert a nemesi és a vegyes népességű helységek — mint az alábbi átlagos háztartásszámokból kiderül — rendszerint kisebbek voltak a többi településnél. településtípus településszám absz. % kúria absz. % porta absz. % együtt absz. % átlagos háztartásszám nemesi 36 13,0 198 46 — — 198 4,4 5,5 vegyes 49 17,8 232 54 355 8,7 587 13,0 12,0 egyéb 191 69,2 — — 3718 91,3 3718 82,6 19,5 összesen 276 100,0 430 100 4073 100,0 4503 100,0 16,3 A megyében viszonylag sok helységben — a települések 30,8% -ában — laktak nemesi adózók. Lakóhelyük jellemzőbb típusa azonban nem a nemesi, hanem a vegyes népességű település volt. Több, mint a felük az utóbbi helységekben lakott, noha ezekben a háztartások zöme (60,5% ) nem volt nemesi. Az egy forinttal adózók túlnyomóan nagy részére viszont a társadalmilag homogén település volt a jellemző. Mindössze kis hányaduk (8,7% ) lakott együtt nemesi adózókkal, s általában a csoporton belül sem vegyültek egymással; a jobbágyok, prédiálisok és királyi vadászok többnyire külön településekben éltek. A települések portaszámai kétségkívül lehetőséget adnak az egyes helységek és a megye adózó népességének megbecslésére.

93 Ugyanakkor nem nyújtanak semmi támpontot azok létszámára, akik — nem lévén adókötelesek — kimaradtak az összeírásból. Ezért sokkal reálisabb képet kapunk, ha a lajstromban szereplő településeket nem becsült népességük, hanem adóköteles háztartásaik szerint rangsoroljuk.

94 Az adóköteles helységek alábbi rangsora a településtípusok eltérő átlagos háztartásszámainál jobban érzékelteti, hogy a települések nagysága, az ott élők gazdasági ereje rendkívül változatos volt. Akadtak helységek, amelyek csak egy kúria vagy porta után adóztak, s voltak tekintélyesnek számító települések, amelyek félszáznál több háztartásból álltak. Ardóleveld, Kajár, Lovászpatona, Nagyieveid, Nagyréde, Nagyszőlős, Nyárád, ösi és Papkeszi helységekben ötvennél több adózó lakott. Palota számba vett portái megközelítették, Vásárhelyé pedig meghaladták a százat. A legnagyobb település Pápa volt 236 adóköteles háztartással. (Lásd az V. táblázatot.)