Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)
Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások
A 26 egyházi és a 104 világi földesuraság között a megye 4073 adóköteles portája a következőképpen oszlott meg. egyházi birtok világi birtok portaszámai portaszámai absz. % absz. % maximum 1671 41,03 2402 58,97 középérték 1652 40,56 2421 59,44 minimum 1633 40,09 2440 59,91 A világi földesurak megközelítően csaknem másfélszer annyi jobbágyportát birtokoltak, mint az egyháziak. Ha figyelembe vesszük, hogy két egyházi birtok átmenetileg világi — királyi — kézen volt, akkor ez egyházi földesuraságok részesedése csak mintegy 33% -os volt, vagyis 1488ban a világiak az egyházi földesuraknál ténylegesen több mint kétszer annyi porta jövedelmét élvezték. Az adóköteles porták a megye 240 települése között oszlottak meg. A földesúri birtokok száma ennél jóval több volt. A 240 település 300 földesúri birtokból állt. Ezek 35% -a — 105 birtok — volt egyházi tulajdonban. (Ettől kezdve nem vesszük figyelembe a két egyházi földesuraság birtokainak átmeneti királyi haszonélvezetét.) Hasonló volt az egyházi földesurak részesedése az adóköteles településekből is. 79 helység (32,9%) egyházi, 149 (62,1%) világi, míg 12 település (5%) egyházi és világi birtokból állt. Lehetséges, hogy egy-egy településnek több földesura volt, de az öszszeírás idején közülük csak egynek volt adóköteles portája, s így a tulajdonképpeni részbirtokot a lajstrom egyetlen földesúr egész — teljes — birtokaként tünteti föl. Ennek valószínűsége azonban oly csekély, hogy ez a lehetőség számításon kívül hagyható. A birtokok és a települések számából biztonságosan következtethetünk a települések osztott vagy osztatlan voltára. A földesurak többnyire osztatlanul birtokolták a települések portáit, a helységek zömének (84,6% ) egyetlen földesura volt. Mindössze 37 település adóköteles portáin osztozott két vagy több földesúr. (A II. és a III. táblázatban ezeket a helységeket jelöltük kurzívval.) Az osztott települések zömét két földesúri birtok alkotta, de voltak helységek, amelyek három, négy, söt öt részre tagolódtak. Biliege, Devecser, Inota, Kajár és Töttösiszkáz három, Lepsény, Péterd és Veszprém négy, Csajág, Fájsz, Szentkirályszabadja és Vámos pedig öt földesúri birtokra osztódott. A 37 osztott település összesen 97 földesúri birtokból állt, melyek közül 66 világi, 31 meg egyházi kézen volt. Az eltérő része-