Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

egybe. Erre az összehasonlításra három értékes forrás 25 település esetében ad lehetőséget. Garai Jób és Szécsi Miklós pere azzal zárult le, hogy Szécsi Miklós 1478-ban megkapta az 1398 előtt szerzett Garai-birtokból járó leánynegyed felét. Mivel a nyolcadrész kiadása a birtokállomány pontos ismeretét igényelte, az iktatás során részletesen felmérték az egyes birtokokat. 1478 januárjában a somlói, áprilisában pedig a cseszneki vár tartozékait is számba vették.

42 A felmért települések közül 13 Veszprém megyei helység 1478. évi telki állományát vethetjük össze 1488. évi adójukkal. lakott fél telkek negyed lakatlan telkek fél negyed együtt adójuk 1488-ban forintban Ácsteszér 20 — 16 — 36 27 Börzse — 15 — 17 32 18 Csetény 28 4 3 1 36 45 Doba 33 1 6 1 41 27 Gyirót 12 22 — 34 17 Nagyberzseny 30 6 8 — 44 21 Nagyréde 10 34 2 25 71 56 Oszlop 12 10 8 1 31 26 Sikátor 10 — 16 1 27 17 Szombathely — 15 — 7 22 22 Torna 26 — 16 — 42 18 Vámhegy — 16 — 5 21 22 Veim — 20 — 10 30 23 összesen 181 121 97 68 467 339 A táblázatból jól leolvasható, hogy a fél-, illetve negyed telket művelő háztartásokból álló falvak egyaránt adóztak. A települések adója három kivételével alatta maradt a helységekben levő potenciális háztartások számának, vagyis a lakott és lakatlan telkek összegének. Nyilvánvaló, hogy ezekben a falvakban a lakatlan telkek egy része továbbra sem talált gazdára. Az adóösszeg és a telekszámok azonossága Szombathelyen viszont arra mutat, hogy itt a lajstrom keletkezéséig eltelt tíz esztendő alatt benépesültek a lakatlan telkek. Csetény és Vámhegy magasabb adóját a lakatlan telkek felvállalása már nem magyarázza. Csetény esetében oly nagy az eltérés, hogy azt csak új telkek, új háztartások létesítése idézhette elő. Itt részint telepítés, részint a telekaprózódás növelhette meg a háztartások számát.