Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások

rendkívüli adót megajánlotta.

13 A tudósításból nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a királyi adóbeszedök ekkor már úton voltak a megyékbe, hogy megbízásuk értelmében az adót behajtsák. Magukkal vitték — ők kézbesítették — az adott megyéhez szóló királyi parancslevelet, amely az adómegajánlásról, az adószedés módjáról tájékoztatott, és felszólította a megye tisztségviselőit, hogy segédkezzenek az adószedésben — főként az adókivetésben —, mert különben birtokaikat elvesztik.

14 A dikátorok munkája: az adó kivetése és beszedése azokban a megyékben, ahol nem volt jelentős adómegtagadás, november folyamán lényegében befejeződött. Erre utal, hogy Torna és Bars megyékben tevékenykedő adószedői panaszára a király Bécsből már 1488 decemberének elején felszólította a két megyét, hogy a hátralékosoktól is hajtsa be a III. (Habsburg) Frigyes német—római császár elleni hadjáratához szükséges egyforintos adót.

15 Az 1488. évi adószedés menetét Veszprém megyében a következőképpen rekonstruálhatjuk. Nagy lues ei Orbán királyi kincstartó, a pénzügyek legfőbb irányítója, az országgyűlés adómegajánlását követően Uzsai Gáspár és Ivánci László Zala megyei nemeseket kinevezte Veszprém megye királyi adószedőivé.

16 A két dikátor október 21-e táján érkezett a megyébe. Mivel a megye hatóságának közreműködése kellett munkájukhoz, első dolguk az volt, hogy felkeresték a megye vezetőit: az alispánokat, szolgabírákat és a választott esküdteket. A tisztségviselőkkel három helységben találkozhattak, mert a megyében ez idő tájt három központ létezett. Veszprém megye közigazgatásilag két kerületből, két székből állt. Az egyik a megye nyugati felét, a másik meg keleti részét ölelte fel. Az előbbiben Vásárhely (Apáca- vagy Somlóvásárhely), míg az utóbbiban Veszprém volt a törvénykezési ülés, a törvényszék (sedes iudiciaria) színhelye.

17 Mind a vásárhelyi, mind a veszprémi szék két kisebb közigazgatási egységet: két járást foglalt magába. Az egész — a két székből és négy járásból álló — megyét érintő megyegyűlésnek és megyei törvényszéknek viszont a központi helyzetű — Veszprém és Vásárhely között félúton fekvő — Levéld vagy Lövőid, azaz Nagyieveid (a későbbi Városlőd) adott otthont.

18 A megyegyűlések és a törvényszékek többnyire a hét meghatározott napjához, a helybeli vásárhoz kötődtek. A megye tisztikara Levelden rendszerint hétfőn (feria secunda), míg a veszprémi törvényszék többnyire szerdán (ferta quarta), a vásárhelyi pedig csütörtökön (feria quinta) ülésezett.

19 Uzsai Gáspár és Ivánci László királyi dikátorok útja minden bizonnyal Leveldre vezetett, ahol a megyegyűlésen bemutatták a megyéhez szóló királyi parancslevelet, megismerkedtek Hidegkúti Farkas Antal rangidős