Tanulmányok Veszprém megye múltjából - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. (Veszprém, 1984)

Kumorovitz L. Bernát: Kálmán király 1109. évi veszprémvölgyi „ítéletlevele"

I Jegyzetek 1. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica. (továbbiakban: Reg. Arp.) Szerk.: Szentpétery Imre, Borsa Iván. I—II. Bp. 1923—1961. 1. sz. 2. Reg. Arp. 42. sz. 3. Szentpétery Imre: Szent István király oklevelei. Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk. Serédi J. II. Bp. 1938. 185. 4. Quoth Kálmán: Az okleveles bizonyítás kifejlődése Magyarországon. Bp. 1936. 16. 11. jzt. Guoth megállapítása későbbi kísérletekre is kiterjeszthető. 5. Hóman Bálint: A veszprémvölgyi 1109. évi oklevél hitelessége. Turul 29 (1911) 123—124. — l/ő..- Szent István görög oklevele. Századok 51 (1917) 99—136., 225—242. 6. Fejérpataky: Kancellária 12. 7. Fejérpataky László: Kálmán király oklevelei, (továbbiakban: Kálmán oki.) Bp. 1892. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XV/5.) 30—31. 8. Fejérpataky: Kancellária 7, 19—20. és 89. 9. Fejérpataky: Kálmán oki. 3—86, 14. és 21—40. 10. Uo. 35. 11. Uo. 33—35. 12. Uo. 14. 13. Uo. 37. 14. Uo. 21—31, 35—39. 15. Uo. 27. 16. Uo. 33—35. — Szövegük: 1 (Protöcoll.) Anno dominice m car na t ion is millésime C.V HU precipiente eristianissimo Columbano renovatum est hoc privilégium de monasterio Bezpremensium monialium. Causa autem rénovât

ionis hec fuit: Cum totum privilégium sancti Stephani de omnibus pertinentiis eiusdem monasterii cera sigillo eius insignita esset involutum et í ne vit ab il i necessitate quarundam lit ig at ionum fuisset a per tum, eau s is, que emerserant extinctis et exinanita fide veteris privilegii oportuit novum fieri, quod ea contineret, que monasterium illud sine omni controversia illo tempore obtinuit, quando ipsum privilégium preceptum est renovari. Et hec sunt ea, que inventa sunt esse ipsius ecclesie sine omni contradictione Simone Quinqueecclesiarum episcopo iussu regis et consensu Bezpremensis episcopi diligente r perser utan

te et veritatem rei eristianissimo regi Columbano referente

. . . 2. (Eachatocoll.) Vetus autem privilégium iuxta linguam auctoris monasterii grece scriptum ideo adnotavimus, ut ex concordia veteris et novi cognosceretur certitudo veritatis, licet iuxta investigacionem Quinqueecclesiensis episcopi apposita sint quedam in novo, que non inveniuntur in veteri et que sancte ecclesie accreverunt in processu t

empor is. Quicunque autem aliquid de his . . . presumpserit minuere, maledictioni... Dei

. . . sicut in veteri privilegio scriptum est, subiaceat . . . 17. Végül a befejem formulából kiderül, hogy a két oklevél közül Kálmán király privilégiuma a fontos, az érvénytelenné vált alapítólevelet csak azért írták hozzá, hogy hitelét visszanyerve alapul szolgáljon az apácák Szent István- és Kálmán-kori birtokállományának az összehasonlításához s a bíró eljárásának igazolásához. 18. A lemásolt görög szöveg után ezt írja: ,,Hactenus literae fundationales a Colomanno transumtae. Causam vero et occasionem transumendi Simon. .. episcopus iussu eiusdem regis Colomanni in haec verba in eodem originali latine adnotavit: Anno .. . renovatum est hoc privilégium." (Vita s. Elisabethae viduae . .. nec non b. Margaritae virgin is. Tyrnaviae, 1770. 221—222.) 19. Szent István oklevelei és a Szilveszter-bulla. Bp. 1891. 31., Történelmi Tár. Bp. 1908. 26., A görög katolikus magyarok eredete. Katolikus Szemle 38 (1924) 396. 20. Így 1252-ben IV. Béla meghagyta a fehérvári káptalannak, keresse ki levéltárában a Lőrinc fiának: Sándornak 1211ben secundum modum antiquum pecsételetlenül kiállított oklevelét, s újítsa meg (renovetis eandem) az új szokás szerint (secundum consuetudinem moder

nam sigillando). A káptalan 1252. augusztus 21-én hajtotta végre a parancsot. Válasza: „ . . . litteras, quae hactenus non fuerant sigillate, decrevimus sigillandas, et quia tenor em earum verum esse cog nos ci m us, dec re vi m us renovandas ..." {Fejérpataky: Kálmán oki. 30. 2. és 3. jzt., Wagner, H.: Urkundenbuch des Burgenlandes. I. Graz—

Köln, 1955. 90. és 333. sz., Reg. Arp. 975. sz.) — 1363. december 30-án I. Lajos király Saracenus mesternek 1349-ben adományozott birósági kiváltságát szórói-szóra átírva testvéreire terjesztette ki: ,, .. . pref atas litteras • • • présen ti bus insert as . . . mag ist ro Sara che no, neenon Francisco et Johanni... duximus renovandas et appositione sigilli nostri novi confir

mandas . .."; kancelláriai jegyzete: „Renovate sunt visa relatione domini palatini, per Pet rum Gerek." (Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár — továbbiakban: DL —69248.) — Lajos király ezen