Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Gál József: Fél évszázada halt meg Németh Mária (1897 - 1967). A drámai szoprán emlékezete
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/2 ban bemutatkozott: az Álarcosbál18 után hallhatta a közönség még a Trubadúrban,19 és a Sába királynőjében.20 A háborút követő újrakezdés esztendeiben keresték a fiatal tehetségeket, akik szinte csoportosan jelentkeztek Magyarországon is. A harcokban elszegényedett Magyarország azonban nem tudta fölvenni a versenyt a szomszédos országok operatámogató díjazásával. A budapesti albérletben élő Németh Máriának kilátástalan volt a lakáshelyzete, ezért is fogadta el a bécsi opera igazgatójának Franz Schalknak (1863-1931) az ajánlatát, aki megfelelő lakást is ígért. Az 1924/25-ös évadtól már az osztrák opera tagja lett, innen indult nemzetközi sikerekkel koronázott karrierje. A budapesti operához való ragaszkodását azonban igazolta egyik szerződésének az a passzusa, amely biztosította, hogy évadonként 3 hónapot itthon szerepeljen.21 Kivételes hangja, szerepeinek színpadi megformálása vonzóvá tette minden föllépését. így, szinte természetes, hogy Európa valamennyi jelentős operaszínpadának kivételezetten nagyra értékelt drámai szopránja lett. Énekelt Berlinben, Prágában, Barcelonában, Londonban, Milánóban, Párizsban, Pozsonyban, Zágrábban, Stockholmban és Európa más jelentős operaszínpadjain. És énekelt Budapest mellett több hazai városban: Békéscsabán, Debrecenben, Sopronban, Győrben, Tata-Tóvárosban,22 Pécsett, Szegeden, ahol különösen nagy sikere volt az 1939-es Szabadtéri 18 Színház és művészet. Operaház. = PN, 1923. nov. 10. 7. p. 19 Színház és zene. Városi Színház. = PH, 1923. szept. 11.4. p 20Bélái Izor: Színház és zene. Sába királynője a Városi Színházban. = PH, 1923. dec. 28. 6. p. 21 Színház és zene. Németh Mária a budapesti Opera állandó vendége. = PH, 1924. márc. 22.8. p. 22 Innocent Ernő: Tannhäuser legendája elevenedett meg a tatai százados parkban. = Budapesti Hírlap, 1935. jún. 22. 7. p. Játékon Aida és Turandot szerepében.23 Szombathelyen három alkalommal szerepelt, először 1926-ban, az 1933. évi jótékonysági koncertje pedig nemcsak a városnak, hanem a megyének is jeles társadalmi eseménye volt. Erről a hangversenyről - főleg a Vasvármegyében - több cikk is megjelent.24 A harmadik fellépése ismét jótékonysági koncert 1942-ben. Ekkor énekelt utoljára Szombathelyen.25 Magyarországon, mivel csak kevés vidéki városnak volt operatársulata, elsősorban koncerteken bűvölte el a közönséget. Ezek műsorán elsősorban operaáriáit hallhatták, mellette azonban kortársaihoz hasonlóan szívesen énekelte a korszak nagy népszerűségnek örvendő magyar nótáit is. Mindenütt ünnepelték is érte. Különösen Dienzl Oszkár (1877— 1925) Liliomszál című dala nyerte meg mindig a közönség tetszését. Egy híradás szerint rendszeresen hallgatta a rádió cigányzene műsorait.26 Ő maga is állandó szereplője volt a rádió műsorainak, amelyekben általában népszerű operaáriáinak felvételeit közvetítették. Németh Mária széles repertoárral rendelkezett. Különböző szerzők - például - Madáchy Károly (1910-1995)27 * * 23 A Szegedi Szabadtéri előadásairól lásd: Vér György: Verdi a Dóm-téren.=Délmagyarország (továbbiakban: Dmo.), 1939. aug. 5. 3-4. p.; Lányi Viktor: Az Aida szabadtéri előadása Szegeden. = PH, 1939. aug. 5.11. p.; cs. p.: A „Turandot” szereplőiről és az ünnepi játékok kimagasló zenei eseményeiről. Nyilatkozik Rubányi Vilmos karnagy. = Dmo., 1939. aug. 9.8. p. 24 Vadász, 1933. 2-3. p.; Szende László: Németh Mária hangversenye elé. = Vvm., 1933. szept. 6.3. p.; Heintz Fülöp: Németh Mária kamaraénekesnő hangversenye. = Vvm., 1933. szept. 10. 3. p. 251. gy.: A Bajtársi Szolgálat szabadtéri előadása Németh Mária felléptével. = Vvm., 1942. aug. 20.5. p. 26 Rádió világhíradó. Ki mit szeret hallgatni? = SzÉ, 1933. 40. sz. 90. p. 27 Madáchy Károly: Németh Mária kamaraénekesnő. Kézirat. Körmend, 1980. (továbbiakban: Madáchy, 1980.) 32. p. 8
