Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)

Pup Csilla: Nyilasok Ölbőn. Egy "nyilafészek" hétköznapjai a 2. világháború előtt, 1934 - 1939

NYILASOK ÖLBŐN EGY „NYILASFÉSZEK" HÉTKÖZNAPJAI A 2. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT 1934-1939 Púp Csilla A két világháború közötti időszak le­tagadhatatlan ténye az antiszemi­tizmus fokozódása hazánkban, amely a 2. világháború végére több százezer zsidó magyar ember halálához veze­tett. Jelen írás célja, hogy levéltári for­rások felhasználásával egy adott tele­pülés, egy mikroközösség - az 1930-as években megközelítőleg 1100-as lélek­számú Ölbő község - példáján mutassa be azt, hogy helyi szinten milyen meg­nyilvánulásai voltak/lehettek a nagy­­politika által is gerjesztett folyamat­nak, anélkül, hogy az országos szinten növekvő zsidóellenesség politikai, tár­sadalmi és gazdasági hátterének rész­letekbe menő taglalását felvállalná.1 A tanulmány elkészítésénél alapvető­en a forrásközlési szándék vezérelt, ta- * 2 4A téma iránt részleteiben érdeklődök szá­mára olvasásra ajánljuk Paksa Rudolf, Paksy Zoltán, és Vonyó József utóbbi években e té­mában megjelent köteteit: Paksу Zoltán: Nyi­las mozgalom Magyarországon, 1932-1939. Bp., 2013.254 p.; Paksa Rudolf: A magyar szél­sőjobboldal története. [Bp.], cop. 2012. 256, [l2] p.; Paksa Rudolf: Magyar nemzetiszoci­alisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója. Bp., 2013. 399 p.; Vonyó József: Jobboldali radiká­lisok Magyarországon, 1919-1944. Tanulmá­nyok, dokumentumok. Pécs, 2012.247 p. Ián a szükségesnél is részletesebben is­mertetve, gyakran idézve a rendelke­zésre álló dokumentumokat. Felvezetésként álljon itt az alábbi idézet 1937-ből: „Ölbő község nagy nyilasfé­szek, ugyanakkor arról is nevezetes, hogy itt fordul elő a legtöbb tűzeset az országban.”2 Az 1930-as években a településen zaj­ló események mögött meghúzódó sze­mélyes és gazdasági konfliktusok, sé­relmek megértéséhez segítséget nyújthat Góczán Józsefnek a Vasvármegye című napilap hasábjain 1935. augusztus 18- án megjelent írása.3 A cikk Ungár Mik­sa4 (1868-?) zsidó nagybérlő és fiai, Ja-2 Megtámadták a csendőröket egy vasmegyei falu legényei. = Magyarország, 1937. júl. 18.2. p. 3 Góczán József: Súlyos munkás- és kisbérlő­­anaszok az ölbői bérgazdaság ellen. Az öl­­ői esperes levele a gazdasági felügyelőség­hez. A közigazgatás is felülvizsgálja Ungárék munkáspoíitikáját - Miért nyilaskeresztesek az Ölbőiek. = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.), 1935. aug. 18. (továbbiakban: Góczán, 1935.) 4-5. p.; illetve azonos címmel = Sárvári Újsá^, 1935. aug. 24.1-2. p. 4 Ungár Miksa 1868-ban született Szárföld köz­ségben, Sopron vármegyében. Pápai isko­lai tanulmányait követően apja Sopron vár­megyei bérletén gazdálkodott. 1896-ban Batthyány Fülöp major birtokát bérelte Hi­dashollóson, 1911-ben átvette a táplánfai Széli-birtokot, amelyet 1925-ig bérelt. 1925-51

Next

/
Oldalképek
Tartalom