Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Pup Csilla: Nyilasok Ölbőn. Egy "nyilafészek" hétköznapjai a 2. világháború előtt, 1934 - 1939
NYILASOK ÖLBŐN EGY „NYILASFÉSZEK" HÉTKÖZNAPJAI A 2. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT 1934-1939 Púp Csilla A két világháború közötti időszak letagadhatatlan ténye az antiszemitizmus fokozódása hazánkban, amely a 2. világháború végére több százezer zsidó magyar ember halálához vezetett. Jelen írás célja, hogy levéltári források felhasználásával egy adott település, egy mikroközösség - az 1930-as években megközelítőleg 1100-as lélekszámú Ölbő község - példáján mutassa be azt, hogy helyi szinten milyen megnyilvánulásai voltak/lehettek a nagypolitika által is gerjesztett folyamatnak, anélkül, hogy az országos szinten növekvő zsidóellenesség politikai, társadalmi és gazdasági hátterének részletekbe menő taglalását felvállalná.1 A tanulmány elkészítésénél alapvetően a forrásközlési szándék vezérelt, ta- * 2 4A téma iránt részleteiben érdeklődök számára olvasásra ajánljuk Paksa Rudolf, Paksy Zoltán, és Vonyó József utóbbi években e témában megjelent köteteit: Paksу Zoltán: Nyilas mozgalom Magyarországon, 1932-1939. Bp., 2013.254 p.; Paksa Rudolf: A magyar szélsőjobboldal története. [Bp.], cop. 2012. 256, [l2] p.; Paksa Rudolf: Magyar nemzetiszocialisták. Az 1930-as évek új szélsőjobboldali mozgalma, pártjai, politikusai, sajtója. Bp., 2013. 399 p.; Vonyó József: Jobboldali radikálisok Magyarországon, 1919-1944. Tanulmányok, dokumentumok. Pécs, 2012.247 p. Ián a szükségesnél is részletesebben ismertetve, gyakran idézve a rendelkezésre álló dokumentumokat. Felvezetésként álljon itt az alábbi idézet 1937-ből: „Ölbő község nagy nyilasfészek, ugyanakkor arról is nevezetes, hogy itt fordul elő a legtöbb tűzeset az országban.”2 Az 1930-as években a településen zajló események mögött meghúzódó személyes és gazdasági konfliktusok, sérelmek megértéséhez segítséget nyújthat Góczán Józsefnek a Vasvármegye című napilap hasábjain 1935. augusztus 18- án megjelent írása.3 A cikk Ungár Miksa4 (1868-?) zsidó nagybérlő és fiai, Ja-2 Megtámadták a csendőröket egy vasmegyei falu legényei. = Magyarország, 1937. júl. 18.2. p. 3 Góczán József: Súlyos munkás- és kisbérlőanaszok az ölbői bérgazdaság ellen. Az ölői esperes levele a gazdasági felügyelőséghez. A közigazgatás is felülvizsgálja Ungárék munkáspoíitikáját - Miért nyilaskeresztesek az Ölbőiek. = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.), 1935. aug. 18. (továbbiakban: Góczán, 1935.) 4-5. p.; illetve azonos címmel = Sárvári Újsá^, 1935. aug. 24.1-2. p. 4 Ungár Miksa 1868-ban született Szárföld községben, Sopron vármegyében. Pápai iskolai tanulmányait követően apja Sopron vármegyei bérletén gazdálkodott. 1896-ban Batthyány Fülöp major birtokát bérelte Hidashollóson, 1911-ben átvette a táplánfai Széli-birtokot, amelyet 1925-ig bérelt. 1925-51