Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Murber Ibolya: A szentgotthárdi fegyvercsempészés mint a magyar szövetségépítés próbája
ADATTAR A SZENTGOTTHÁRDI FEGYVERCSEMPÉSZÉS MINT A MAGYAR SZÖVETSÉGÉPÍTÉS PRÓBÁJA ■ Mürber Ibolya Vas megyében az 1928. január 1-i szentgotthárdi vasútállomáson nyilvánosságra került illegális fegyverszállítás történetéről liagyomány írni,1 különösen kerek évfordulók kapcsán.2 A közelmúltban nem csak vasi születésű szerző foglalkozott a témával; egy történész-doktorandusz összegyűjtötte a magyar ellenzéki és kormánypárti sajtóban az események bel- és külpolitikai híreit, igaz, különösebb következtetés levonása nélkül.3 Ezek a munkák igen részletes eseménytörténeti visszatekintést nyújtanak a nemzetközi visszhangot is kiváltó fegyverszállításról, szinte napról-napra nyomon követhetjük segítségükkel az események alakulását, a magyar illetve nemzetközi, népszövetségi nyomozás hátterét és ered1 Zsiga Tibor: A szentgotthárdi fegyverbotrány. Szombathely, 1990.145 p. 2 Zsiga Tibor: A szentgotthárdi fegyverbotrány. 80 éve történt. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 2008.1. sz. (továbbiakban: Zsiga, 2008.) 14-23. p.; Zsiga Tibor: A szentgotthárdi fegyverbotrány. 85 éve történt. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSz), 2013.1. sz. 92-100. p. 3 Császár Ildikó: A szentgotthárdi fegyverszállítási botrány sajtóvisszhangja. = VSz, 2014. 6. sz. 676-688. p. ményeit. Ezért ez a rövid tanulmány nem ismétli a korábban elhangzottakat, nem foglalkozik részletesen az illegális fegyverszállítás helyi eseményeivel és a nemzetközi visszhangnak is kisebb figyelmet szentel. Helyette azt vizsgálja inkább, hogy milyen belpolitikai és külpolitikai konstellációk vezettek a fegyverszállítás megvalósulásához. Másrészt arra keresi a választ, hogy ez az Olaszországból induló, Ausztrián keresztül érkezett fegyverszállítmány milyen funkciót töltött be a három érintett ország - Olaszország, Ausztria és Magyarország - kül- és belpolitikai irányvonalában, mennyire befolyásolta ezek későbbi alakulását. Noha az 1. világháborút megindító hadüzenetet az Osztrák-Magyar Monarchia küldte 1914 nyarán, és a fegyverszünetet még a Monarchia teljhatalmú megbízottja írta alá Padovában 1918 késő őszén, a háborút ténylegesen lezáró békéket már az önálló Ausztria és Magyarország kötötte. A közös Monarchia helyén új, kisebb méretű nemzetállamok jöttek létre, amelyek létére egy nagyhatalmi vákuum nyomta rá bélyegét. Ennek kitöltésére több hatal-38
