Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Mayer László: Szép, erőteljes hang, nagy iskolázottság és műértelem. Goldstein (Male) Miksa (1857 - 1917) szombathelyi kántor halálának 100. évfordulója
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/2 torral, Schorr Mórral (1851-1912), aki 35 éven keresztül szolgálta közösségét.23) Valószínű, hogy az 1890-es években a siklósi izraelita hitközség alkalmazta. 1893-ban a templomi kar alapjának gyarapítása érdekében hangversenyt rendezett, ahol a közreműködő hölgyek éneke után aratott sikert iskolázott tenorjával, művészi énekével és nagyszerű trilláival. A fellépők között mutatkozott be Schorr Róza24 is. A kisasszony könnyed zongorajátéka pompás műízlésről és nagy felkészültségről árulkodott.25 1894. április 4-én Schor kántor a vegyeskarral gyászimákat adott elő a Kossuth Lajosért (1802- 1894) tartott gyászistentiszteleten,26 július 19-én az ő éneke mellett avatták fel a harkányi fiókhitközség zsinagógáját.27 Templomi munkáját az 1895. évi sátoros ünnepek (Szukkot) alkalmával is dicsérték: „Schorr főkántor az isteni tisztelet zenei részét szolgáltatta s mint mindenkor, úgy ez alkalommal is elragadtatta a hallgatóságot. Terjedelmes szép tenorja ép alkalmas az ízléssel választott templomi énekekhez. Schormak szép zenei képzettségét leginkább azon körülmény mutatja, hogy a kórust csupa iskolás fiukból állítván össze azok a legnehezebb dallamokat ritka szabatossággal éneklik. ”28 23 Schorr Mór főkántor halála. = Délmagyarország, 1912. okt. 12. 7. p.; Anyakönyvi hírek. Halálozás. = Szeged és Vidéke (továbbiakban: SZésV), 1912. okt. 12. 7. p.; Minden külön értesítés helyett. = SZésV, 1912. okt. 12. 9. p. 24 A főkántor leánya. Napihírek. (Házasság.) Salamon Nátán, a pesti zsidó hitközség tanítója eljegyezte Schorr Rózát, Schorr Mór leányát. = Budapesti Hírlap, 1899. márc. 5.9. p. 25 Hírek. Hangverseny. = Pécsi Napló (továbbiakban: PéN), 1893. jan. 17. 4-5. p.; Farsang. Jótékonyczélu hangverseny. = PéN, 1893. jan. 29.3. p. 26 Vidéki hitközségeink gyásza. = Egyenlőség, 1894. ápr. 13. 8. p. 27 Hírek. Zsinagóga avatás. = Egyenlőség, 1894. júl. 27.11. p. 28 Vidéki levelezések. R. Siklós, október 12. = PéN, 1895. okt. 15. 3. p. Bauer Jenő (1884-1843) ügyvéd 1931- ben, a szombathelyi zsinagóga felavatásának 50 évfordulója kapcsán - Mózes utónévvel - eperjesi (ma: Presov, Szlovákia) főkántorként említette.29 GOLDSTEIN MIKSA AJassyból (ma: Iasi, Románia) származó30 fiatalember a bécsi zenei konzervatóriumot 1883-ban végezte el.31 Tanította a korszak híres bariton operaénekese, zeneszerzője és énektanára Victor Rokitansky (1836-1896) is.32 A Schor Mór után megüresedett szombathelyi kántorállásra 1883-ban egyhangúlag választották meg. Hallgatóit érces hangjával, zenei műveltségével és komponálói képességével33 győzte meg arról, hogy megbízói elvárását34 - hazafias és modern irány - a templomban is terjeszteni tudja.35 * 29 Bauer, 1931. 3. p. 30MNL VaML Fel. akv. Szombathely, neol. házassági anyakönyv (továbbiakban: ház.) 11/1885. 31MNL VaML Vas vármegye főispánjának iratai. Általános iratok (továbbiakban: Főisp. Ált. ir.) 1005/1900. 32 Napihírek. A helybeli izr. hitközség főkántora, ... = Vasvármegye (továbbiakban Vvm.), 1893. okt. 22.5. p. 33 Zeneszerzői munkásságának első darabja az „Uwechen jiskaddis” című mű 1877-re datált. Goldstein, Mcoc Schire neimőth. Synagogengesänge für Chor und Solo mit Orgelbegleitung (ad libitum). Steinamanger, 1913. 42-43. p. 34 A zsidó kántor vagy hazán feladatai a 19. század második felében jelentősen átalakultak, ahogy megváltozott a zsinagógái zene és a liturgiái ének is. Zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. Bp., 1929. (továbbiakban: Újvári, 1929. 167., 570. p.; Jólesz Károly: Zsidó hitéleti lexikon, Bp., 1987. 79., 198. p.; Szabolcsi Bence: Zsidó kultúra és zenetörténet. Tanulmányok. Összeáll, s. a. r. Kroó György. Bp., 1999. 92-93. p. (Hungária Judaica; 13.); Oláh János: Judaisztika. Bp., 2005.219-220. p. 35 Hírek. A szombathelyi izr. hitközség ... = Egyenlőség, 1883. nov. 4. 7. p. 24
