Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Mayer László: Szép, erőteljes hang, nagy iskolázottság és műértelem. Goldstein (Male) Miksa (1857 - 1917) szombathelyi kántor halálának 100. évfordulója
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/2 túrájú orgona9 hangjai mellett megszólalt az ünnepi énekkar is, amelyet Körösi (Steiner) József (1858—?) karnagy és kiváló komponista tanított be, illetve vezetett a bécsi zeneintézetben végzett Somogyi (Spitzer) Mórral (1857-1942), aki Szombathelyen ekkor zeneoktatóként tevékenykedett.10 A vármegye és a város illusztris személyei között foglalt helyet az építkezést nagyobb téglaadománnyal támogató Szabó Imre (1814-1881) római katolikus püspök,11 aki 1869-től irányította a szombathelyi egyházmegyét. A zsinagóga egekbe magasodó két tornya nem csak a hitközség növekvő gazdasági erejét, önérzetének gyarapodását jelképezte, egyben ékes bizonyságul szolgált, hogy az ortodoxneológ szakadás12 a jogi folyamat lezárulása után az intézményi elkülönülés fázisába lépett. A NEOLÓG ZSINAGÓGA ELSŐ KÁNTORA - SCHOR MÓR Már az építkezés közben megfogalmazódott egy új, a kor követelményeinek megfelelni tudó kántor alkalmazásának igénye. A főkántori állás betöltésével foglalkozott a hitközség 1880. június 13-án tartott rendes közgyűlése, amelyen Jünker Gusztáv ügyvéd, választmányi tag felszólalásában hangsúlyozta: „a hitközség a haladás oly színvonalán áll, ahol okvetlen szübéges, hogy a választandó kántor zeneképzett legyen annál is inkább, mert az újonnan épült 9 Szigeti Kilián Régi magyar orgonák. Szombathely. Bp., 1978.100-101. p. (Régi magyar Orgonák) 10 (dr. B.J.) [Bauer Jenő]: Ötven éves a zsidó templom. = Nyugatmagyarország, 1931. ápr. 27. (továbbiakban: Bauer, 1931.) 3. p. 11 Bernstein Bela: A zsidók története Vas megyében. = Partes populorum minores alienigenae, 1998. 4. Bernstein Béla emlékkönyv (továbbiakban: Bernstein, 1998.) 142-143. p. 12 Mayer, 2000.183-193. p. templomban az isteni tisztelet, mint más művelt és nagyobb városokban orgonakísérettel történend."13 (Az idézet azt sugallja, hogy az orgona ügyében teljes konszenzus alakult ki a hitközségben. Bernstein Béla (1868-1944) szerint, pont ez a hangszer volt az, amely belső zavarok átmeneti okozója lett. Alkalmazása ellen Stier rabbi vallási szempontokra hivatkozva kifogást emelt, de tiltakozását a közösség nem vette figyelembe.)14 A szokásoknak megfelelően, a jelentkezők „kántorpróba” keretében adtak számot tudásukról. Az imaházban tartott énekes megmérettetésen öt jelölt szerepelt. Közülük név szerint ismert a május 26-án hangjával és énekével tetszést arató pécsi Schach;15 továbbá a május 30- án meghallgatott, Temesvárról (ma: Timisoara, Románia) érkező Weisz.16 A júniusi közgyűlésen végül - a jelölőbizottság előterjesztésére - a legtöbb szavazatot kapó szarajevói (ma: Sarajevo, Bosznia-Hercegovina) Schor Mórt választották meg, azon felhívással, hogy a magyar nyelvet mielőbb elsajátítani igyekezzék.17 Schor szombathelyi éveiről nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Új kántorként vett részt az avatási ceremónián.18 Feleségével, Chitter Jeanettetel, 1882-ban az Óvoda utca 1. szám alatt laktak. Itt született február 8-án 13 Hírek s különféle a megyéből. A szombathelyi congr. izr. hitközség ... = Vasmegyei Lapok (továbbiakban: VL), 1880. jún. 17.1. p. 14 Bernstein, 1998.143. p. 15 Hírek s különféle a megyéből. Kántorpróba. = VL, 1880. máj. 23.2. p.; Schach Pál 1878 és 1879 között látta el a kántori feladatokat Pécsen. Weisz Gábor: A pécsi izr. hitközség monográfiája. Pécs, 1929. 23. p. 16 Hírek s különféle a megyéből Kántorpróba. = VL, 1880. máj. 30. 2. p. 17 Hírek s különféle a megyéből. A szombathelyi congr. izr. hitközség... = VL, 1880. jún. 17.1-2. p. 18 Bauer, 1931.3.р. 22
