Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Gál József: Fél évszázada halt meg Németh Mária (1897 - 1967). A drámai szoprán emlékezete
2017/2 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények Én nem vagyok sem sváb, sem osztrák - én magyar vagyok szivem utobó dobbanatáig.’’84 1955, március 31-én ismét pesszimizmussal telten fogalmazott: „Elmúlt mindennek az ideje megöregedtünk és én különösen megrokkantam.”85 1962. újév napján édesanyja és nővére halálára emlékezett: „külön köszönöm, hogy imádkozik értem, nagyon is szükségem van az imájára, mert igen sokat kell szenvednem, igen sokat gondolok arra talán jobb is lesz elmenni hamar az én felejthetetlen drágáim után. Január 16- án lesz három éve, hogy drága édesanyám meghalt és ápr. 22-én három éve, hogy Margitom is elment mamánk után és most már csak én következem és akkor a Németh család kihalt.” Hozzátette, hogy a második röntgen sugárzás után teljesen érzéketlen lett a jobb testrésze.86 Az utolsó levelek húsvéti és karácsonyi képeslapokon olvashatók 1967-ből. „Kedves Máriám mindketten kívánunk kegyelemteljes karácsonyi ünnepeket és boldog uj esztendőt, főképen jó egészséget amivel én sajnos nem dicsekedhetek a szivemmel szenvedek igen sokat karácsony után kórházba kell mennem azt remélem talán csak tudnak rajtam valami segíteni már alig tudok járni. Sok szeretettel csókolja. Mária. Tőlem is sok ezer üdvözlet. Józsi.”87 Az énekesnőn orvosai nem tudtak már segíteni, 1967. december 28-án meghalt.88 Férje 1968 februárjában követte.89 1968januárjában búcsúztak tőle, a Bécs melletti döblingi sírkertben helyezték végső nyugalomra.90 84BSLM NM-gy. 4/51. sz. levél. 85BSLM NM-gy. 4/70. sz. levél. 86BSLM NM-gy. 4/75. sz. levél. 87BSLM NM-gy. 4/71. sz. levél. 88BSLM NM-gy. Gyászjelentés. 89BSLM NM-gy. Cs 3 jelzettel interjú. Készült 1972. február 24-én a bécsi Operaházban. Amelia Schneidinger ebben közli Grünauer halálát. 90Csaba, 1973.299. p. KI VOLT NÉMETH MÁRIA? Haláláról idehaza mindössze három napilap adott néhány soros hírt.91 A magyar operaművészet nagy halottjáról az első méltó megemlékezés a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójában hangzott el 1968. december 28-án, halálának első évfordulóján. Néhány mondat a megemlékezésből: „Valamennyi szerepében láttam, repertoárja óriási volt... Reám a legnagyobb hatást egy kisebb, de csodálatosan megoldott szerepe tette: a Bolygó hollandi Senta-ja: Nehéz ezt érzékeltetni. Ezt látni és hallani kellett. Ennek a dalműnek a hőse nem az elátkozott hajós, hanem Senta, és sikere azon múlik, el tudja-e Senta megszemélyesítője hitetni a közönséggel vágyait, álmait érzéseit, hitét. Itt már nem elég csupán hangtulajdonosnak lenni. Művésznek kell lenni, s eltelve forró, alázatos, önfeláldozó rajongással a zeneköltő iránt annak, aki ezt az eszményképet meg akarja teljesíteni. Németh Mária megcselekedte ezt a csodát: el tudta hitetni a szerelem megváltó erejének ezt a gyönyörű legendáját... Az Aidában hallottam először és utoljára énekelni. Még látom, ahogy letérdel a féltékeny Amneris előtt és hallom csodálatos pianóját, amint esdekel: „numi pieta.”92 Művészetét a korszak legkiválóbb zenekritikusai értékelték. Tóth Aladár már 1931-ben így méltatta: „Korának egyik legnagyobb hangfenoménja. Komoly ízlésű, muzikálb, nagy kultúrájú finom és alázatos művésziélek. Meggyőző lírai melegséggel és pompás drámai erővel énekli Bellimtől Pucciniig az olasz, Mozarttól Wagnerig, illetve Straussig a német operairodalom nagy szopránszerepeit... Szélesen kibomló, csodálatos fényű magas hanqjai-91 Napi krónika. = Magyar Nemzet, 1967. dec. 29. 6. p.; Hírek. = Népszabadság, 1967. dec. 29. 8. p.; Pénteki mozaik. = Népszava, 1967. dec. 29.4. p. 92 Az emlékezést közli Madáchy, 1980.32-33. p. 17
