Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/2 (Szombathely, 2017)
Gál József: Fél évszázada halt meg Németh Mária (1897 - 1967). A drámai szoprán emlékezete
2017/2 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények [Megyei Földbirtokrendező Tanács], később M.F.H-hoz [Megyei Földhivatal], valamint Az O.F.T-hoz [Országos Földbirtokrendező Tanács] és az O.F.H-hoz. [Országos Földhivatal].”50 Végül két mondatban foglalta össze az ügy kimenetelét: „Grünauer József és neje Németh Mária 482 kh. ingatlanai az 1945. VI. t.c-l törvényerőre emelt 6000/1945. M. E. sz. rendelet 4-6. §§-ai alapján elkoboztattak. Л birtokbavétel megtörtént, a munkálatok 1946-ban befejeződtek, és 1947 tavaszán ajuttatottak ingatlanaijegyzőkönyveztettek.”51 „MIT VÉTETTEM ÉN...?”52 A birtok-visszaperlés sikertelenségét az énekesnő nem tudta elfogadni. Igazságtalannak tartotta az ítéletet. A megoldatlan élethelyzet gyakran betegséghez vezet az érintett személyeknél. Németh Máriának is ez sors jutott. A közel negyedszázadnyi reflektorfényt szinte ugyanannyi tragédiába forduló idő követte. Akadtak olyan szerencsésebb emberek, akiknek sikerült valamilyen formában újra kezdeni, Németh Máriának azonban sajnos nem. Ennek a szomorú folyamatnak - akár naplónak is tekinthető - dokumentuma Hunyady-Fekete Máriának írt közel 80 levele. A levelek nagy részét 1946-47-ben vetette papírra, később ritkult a számuk, a következő évekből csak 1-2 „híradás” található a körmendi Batthyány-Strattmann Múzeum Németh Mária gyűjteményében. Ezek a levelek egyértelműen jelzik, hogy Nemeskolta sorsa fontos, talán az első számú előidézője volt pályafutása háború utáni kerékbetörésének. Ezt a helyzetet súlyosbította hangjának romlása, fia halála, nővére évek 50 Uo. 51 Uo. 52 József Attila: Ki-be ugrál óta tartó betegsége. Öccsének Rongyos Gárda tagságát53 követő meghurcolása- megítélése szerint - őrá is kihatott. Ezekben a levelekben leggyakoribb témaként a mindennapi élet elemi szükségleteinek hiányáról vall. A megélhetés bizonytalansága, a fedél és az élelem hiánya, a hang elvesztése, és a mind hangsúlyosabbá váló betegségekről folytatott meditáció, a „mit vétettem” kérdése foglalkoztatta. Meglepő, hogy az ars poeticájában megfogalmazott feladatról - Jól esik, hogy az egész világon mindenütt énekemmel örömet, vigaszt, békét nyújthatok. Ezért születtünk mi művészek, mi nem magunkért énekelünk, hanem az emberiségért.’’54 - ekkor már ritkán, vagy csak rövid utalásként tesz említést. írására jellemző a zaklatottság, amit a központozás hiánya is jelez, illetve alkalmanként ugyanannak a témának megismétlése is előfordul egyetlen levélben. Már az elején- például 1946. január 10-én - akár orvosi leletként is értékelhető állapotjelzést küldött önmagáról: „Én egy testileg, lelkileg, anyagilag teljesen kifosztott ember vagyok... bennem minden összeomlott - most látom és nem bírom beleélni magam ebbe a világba, ilyen emberek között nekem nincs helyem... Fiam meghalt - mikor Józsitól meghallottam csak anynyit tudtam felelni, tehát őt is elvették tőlem, semmim sem maradt meg nekem? és most Máriám: irigylem fiamat, aki el tudott menni idejében a rossz emberek közül, aki szintén nem volta való ide - neki jó már, neki nem fáj semmi sem - és nekem?”55 53Enyedi Balázs Dénes: Az erő útján. A Rongyos Gárda küzdelmei, 1919-1939. Bp., 2000. 241- 248. p. (Magyar Ház könyvek; 26.) 54 Madáchy, 1980. 8. p. A forrás helyét nem jelöli a szerző. A szöveg kevésbé „megfésült” változata Erdős Renée interjújában olvasható. Erdős Renée: A regények asszonya: Németh Mária. = SzÉ, 1934.51. sz. 15. p. 55BSLM NM-gy. 73.650.108 sz. levél. 13
