Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
Vasi honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/1 kép A Bagolyvár északi homlokzatának Zsolnay tondója I (A szerző felvétele) koktól jobbra három angyal található, akik egy mondatszalagot fognak. Mária mögött liliomok helyezkednek el, amelyek az Istenanya tisztaságát szimbolizálják. Ezen kívül a tondó bal szélén szintén egy angyal figyelhető meg, aki az Arma Christit tarja kezei között, ezzel is utalva Krisztus megváltó mivoltára. Az ábrázolás az itáliai reneszánsz művészet vonásait, azon belül is a della Robbia műhely alkotásait követi. Ha megvizsgáljuk a közép-európai, főként a 20. század eleji magyar épületkerámiát gyártó manufaktúrákat, láthatjuk, hogy a Zsolnay-gyár építészeti díszítőelemeinek egyik fő ihletői pont az itáliai della Robbia család munkái voltak. Ezt a feltevést igazolják a Bagolyvár tondójának a párhuzamai, amelyek megtalálhatóak Budapesten - az I. kerületi Kuny Domokos utca 11. szám alatt lévő magántulajdonú épület falán, illetve a II. kerületi Volkmann utca 16. számú családi házon -, és Biatorbágyon, a Szentháromság tér plébániájának oldalán. Míg Budapesten, a Voíkmann utcában látható terrakotta díszt Mattyasovszky Zsolnay Tamás közölte a Zsolnay épületkerámiák Budapesten című könyvében,68 addig a Kuny Domonkos utcában lévőt Csáki Klára restaurátor attribuálta a Zsolnay-gyárnak. A Zsolnay épületkerámiák viszonylag könynyen lekövethetőek az úgynevezett Terracotta könyvek - ez az elnevezés tizenkilenc darab mintafuzetet takar - és a bennük lévő fazonszámok segítségével. Szerencsésen fennmaradt a gyárban a 4127. szám alatt - Sarlay Ferencné néven - a Bagolyvár átalakításához megrendelt tondó tervrajza (29. kép), 68 Mattyasovszky Zsolnay Tamás - Vécsey Esther - Vízy László: Zsolnay épületkerámiák Budapesten. [Bp.], 2005. 201. p. 72
