Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
2017/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények A Bagolyvár az 1960-as években, képeslap (Kőszegfalviné Pajor Klára gyűjteményéből) I' két, az ajtó szemöldökpárkányát, a homlokzat erődjellegét létrehozó bástyaszerű elemeket leszedték az épületről. Az attika szinten található nyílások elhelyezését és méretét is megváltoztatták, tehát egy homogén, puritán vakolt falfelületet hoztak létre az északi oldalon. A másik jelentős átalakítás a kastély hátsó, udvar felőli részét érte. Az amúgy is egyszerűbb külsejű homlokzatnak addig értékes részét alkotta az a svájci ház modorral rokonítható faszerkezet, amelynek nyomai az 1958- as munkálatokat követően már csak a csüngőeresznél maradtak meg. Emellett újabb nyílásokat alakítottak ki a falon.74 Megállapíthatjuk tehát, hogy az ötödik fázis nem bírt jótékony hatással a Bagolyvár fejlődésére, mindazonáltal nélkülözhetetlen e periódus megemlítése, mivel nagyban hozzájárult a kastély mai állapotának létrejöttéhez. A Bagolyvárban 1961-től a Magyar László Úttörőház működött (35. kép). Ebben az időszakban, 1962 körül felújításokat végeztek. 1997-ben - amikor a kastély már magántulajdonban volt - Winkler Gábor (1941-2015), Molnámé Feldhoffer Edit, valamint Babos Edit építészek jóvoltából megtörtént a kastély helyreállítása,75 amely manapság újra időszerű lenne. 74 Winkler, 1997.11. melléklet 75 Ekkor készült Winkler Gábor szakvéleménye. 79
