Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Feiszt György: A helytörténész "hű-ha" élményei. Beszélgetés Kuglics Gáborral
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/1 című turisztikai füzet kiadását is említhetném, amiben szintén hangsúlyosan szerepeltek a falu múltjának emlékei. A történelem stúdiumok és a mikrotörténelem kontrasztját egy mondhatni véletlen esemény tette számomra érzékletessé. 2000-ben történt, hogy egy nyomdász barátom megkért, segítsek neki Dozmat község kismonográfiájának nyomdai korrektúrázásánál. A tördelt kéziratot olvasva szembesültem sok érdekességgel, és arra gondoltam, hogy milyen jó lenne átfogó módon ismerni az én falumnak, Püspökmolnárinak múltját! Mivel azonban ezt még nem kutatta senki, így belevágtam én. így lettem elkötelezettje a helytörténeti kutatásnak. Tapasztalatból tudom, hogy ez nem kis időráfordítást igénylő feladat. Miként tudtad az elhatározást napi kötelezettségeiddel a munkáddal összeegyeztetni? Mindig csak annyit és olyan tempóban kutattam, amennyire időm jutott. A pécsi történelem szakkal párhuzamosan ugyanis megkezdtem politológiai tanulmányaimat is. Ez a képzés Szombathelyen indult, de időközben Budapestre került és emiatt nekem is oda kellett költöznöm. A tanulás, valamint a napi munka mellett politikatörténeti cikkeket publikáltam és az Ifjúsági Demokrata Fórum író Gergely Alapítványa által kiadott „Politika Elemzések” kéthavonta megjelenő periodika főszerkesztői munkálatait is végeztem. A pécsi egyetemi szakdolgozatomat a „Vasvári választókerület politikai viszonyai a választások tükrében 1920-1939” címmel írtam, amelyet még Pécsett, a megvédés után tanárom, Vonyó József kiadásra javasolt. Ehhez találtam egy budapesti kiadót, így a kötet 2012-ben megjelenhetett. A publikációs jegyzékedet áttekintve látható, hogy a politológia szerencsére nem távolított el a helytörténeti kutatástól. Ha visszatekintek, a „helytörténet kutató”-i origót a 2000. évre tudom helyezni. Ekkor kezdtem a püspökmolnári források szisztematikus gyűjtéséhez. Az Országos és a Vas Megyei Levéltár dokumentumait kutatva, könyvtárakban Szombathelyen és Vasváron, de antikváriumokban is böngészve mindent: könyvet, adattárat, gazdacímtárat kézbe vettem, és azt kerestem, van-e bármelyikben valami Püspökmolnárira vonatkozó bejegyzés, vagy adat. Nem éreztem olyan késztetést, hogy csak egy konkrét témára kutassak, de ha valami különlegesség a kezembe kerül, akkor azt ma is igyekszem részleteiben feldolgozni. így voltam a kastélytörténettel. Az összegyűjtött adatok ezrei 2010-re értek kismonográfiává. Püspökmolnári önkormányzata vállalta a kötet kiadását, de sajnos az anyagi lehetőségek korlátozták a terjedelmet. Ez viszont lehetőséget adott, hogy egyes témák önálló formában legyenek feldolgozhatok. Említetted a kastélytörténetet... Igen, a jakabházi Sallér család kastélya állt Molnáriban. Egy Körmenden kezembe került, a Batthyány családról szóló kötet részletesen tárgyalta Sallér István (?- 1762) alnádor politikai pályáját. Az írás számomra egy igazi „hű-ha” élményt jelentett, ugyanis ekkor szembesültem azzal, hogy a molnári kastélytulajdonos urának, Batthyány Lajosnak (1696-1765) 1751. évi nádorrá választása után, annak „jobbkezeként” került az országos politikába. Nem tudom megállni, hogy elő ne hozzam egyik kedves témámat, Vas megye középkori egyháztörténetét. Annál is 6
