Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Pintér Bálint: A szombathelyi Bagolyvár
2017/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények A Bagolyvár pincerendszere (A szerző felvétele) ságú telken helyet kapott még egy melegház, egy fáskamra, egy kertészház és egy kocsiszín, amiknek a pontos elhelyezkedéséről nem számoltak be.32 Elképzelhetőnek tartom, hogy ezek a tárolóhelyiségek, valamint az üvegház csatlakozott két oldalt - egészen hátra nyúlva az udvarba - a Bagolyvárhoz. Ez a feltételezés reálisnak tűnik, ugyanis amíg az épület főhomlokzata előtti részt díszkertnek alakították ki, hátsó udvara elsősorban kertészeti funkciót látott el. Közel kétezer gyümölcsösfát magába foglaló faiskolát működtetett itt Czvitkovics Károly. A Bagolyvár udvari homlokzata ehhez a funkcióhoz alkalmazkodott. Az építész ide nem reprezentatív, erődszerű homlokzatot tervezett, hanem egy sokkal visszafo-32 Uo. gottabb, a pálmaházhoz és a faiskolához illő, a kerti villáknál megszokott faszerkezetes megoldást választott. Fontos még megemlíteni, hogy a kastély alatt egy kiterjedt, labirintusszerű pincerendszer található (11. kép). A terek elrendezéséből adódóan és az építtető szőlőtermesztési szándékát ismerve, joggal gyaníthatjuk, hogy eredetileg borospinceként funkcionálhatott. Sajnálatos módon az eredeti belső kialakításból, bútorokból nem maradt fenn semmi. A legkorábbi alaprajz 1910-ben egy átépítés kapcsán készült. Ezeken a dokumentumokon a tervező, Wälder Gyula (1884-1944), jól elkülönítette az általa készített módosításokat, ezáltal informálódhatunk az 1850-es évekbeli állapotokról. Az épület alaprajzára tekintve eltérések figyelhetőek 49
