Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Rudolf Kropf: Az 1776. és az 1777. évi Vas vármegyi cigányösszeírások. A népességi, nembeli és életkori adatok, valamint a névanyag statisztikai vizsgálata. 2. rész
2017/1 Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények A roma gyermekek 10 éves korukig nyáron rendszerint meztelenül maradtak. Télen régi rongyokat aggattak magukra, hogy a hidegtől védve legyenek. A fiúk és a lányok nem jártak iskolába, és rendszerint nagyon korán megházasodtak. A romacsaládok fiai 13 vagy 14 éves korukban már házasságban éltek, és feleségük többnyire csupán 12 éves volt. Az ifjú család továbbra is a szülőkkel maradt mindaddig, amíg a fiú - csak nagyon későn - szakmát nem tanult.18 Az 1776. és az 1777. évi cigányösszeírásokban a gyermekek életkori adatai mellől gyakran hiányoznak a csecsemőké és a kisgyermekeké. 1776-ben a Kőszegijárás 3. kerületében az 5-6 évnél fiatalabb gyermeket alig vettek fel a jegyzékbe, míg a Németújvári járás 4. és a Tótsági járás szintén 4. kerületében pedig csak az 5-6 éveseket regisztrálták.19 1777-ben a Németújvári járás 4. és a Kőszegi járás 3. kerületében csak a 6 évnél idősebb gyermekeket írták össze, a csecsemőket és a kisgyermekeket pedig csupán elvétve. Azt, hogy ennek oka az adatfelvétel módszerében keresendő-e, csak további vizsgálatok tisztázhatják. Mária Terézia, valamint II. József „gyermekelvételi” rendeletéi valószínűleg szerepet játszhattak ebben, mert azok csak az 5 évnél idősebb gyermekekre vonatkoztak. A fiúk és a leányok korszerkezete Az összeírásokban a fiúk és leányok életkori adatai rendkívül hiányosak, ugyanakkor a két adatfelvétel összevetése jelentős eltéréseket mutat. A Kőszegijárás 2., 3. és 4. kerületében 1776- ban a fiúkat és a leányokat hiányosan vagy egyáltalán nem vették fel a jegy-18 Augustini, 2009.138-144. p. 19 A járások kerületekre való felosztását lásd fentebb, az 1. részben, az 1776. és az 1777. évi Vas vármegyei cigányösszeírások ismertetésénél! zékekbe: a 3. kerületben egyetlen egy fiút vagy leány sem, míg a negyedikben 31 családnál összesen 26 fiút és 16 leányt írtak össze. A Kemenesaljái járás 2. kerületében alig találunk fiút és leányt, csakúgy mint a Tótsági járás 2. és 3. kerületében.20 A pontatlanul felvett adatok következtében mindkét összeírás eredményei csak korlátozottan és gyakran csak egyes kerületek esetében használhatók. (18. táblázat)21 A teljességet illetően az 1777. évi öszszeírás is hagy néhány kívánnivalót maga után. A Kőszegi járás 2. és 3. kerületében egyetlen leányt sem, ugyanakkor a 3. kerületben csupán egy fiút regisztráltak. A Németújvári járás 2. kerületében is nagyon kevés fiú és leány található, míg a 3. kerületből teljesen hiányoznak leányok, és többségükben a fiúk is.22 A fiúk korszerkezetében a fentebb tárgyalt cezúrák a 3-5 és a 12-15 éves korosztályoknál fedezhetők fel. A leányoknál a „kiemelkedések” leginkább a 3-5 éveseknél jelentkeznek, de megtalálhatóak a 8, a 11-12 éveseknél és a 14 életévtől (férjhezmenetel) is. Területi eltérések alig figyelhetők meg. (19. táblázat)23 Az 1777. évi korszerkezet adatainak az összeírás három kiválasztott kerületének24 adataival - amelyek vélhetőleg messzemenően teljesek lehetnek - való összehasonlítása csak az 5-6 éveseknél mutat eltérést amiatt, hogy az 20 Lásd fentebb, az 1776. évi összeírás tárgyalásánál! 21MNL 0L Cö. 1776., 1777. 22 Lásd fentebb, az 1777. évi összeírás tárgyalásánál! 23MNLOL Cö. 1776., 1777. 24 Az 1777. évi összeírásból a követező 3 kerületet választottuk ki: 1.) Kőszegi járás 1. kerület: 28 család. 2.) Kemenesaljái járás (itt csak öszszesített adatok állnak rendelkezésre): 87 család. 3.) Németújvári járás 1. kerület: 52 család. A fiúk és a leányok keresztnevét és korát is feljegyezték. 4
