Mayer László - Kóta Péter (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2017/1 (Szombathely, 2017)
Feiszt György: A helytörténész "hű-ha" élményei. Beszélgetés Kuglics Gáborral
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2017/1 A 2010-ben megjelent kismonográfia címlapja hez. Az ténykérdés, hogy az okostelefon ma már minden második ember kezében ott van. Az emberek, kiváltképp a fiatal generáció, nem vaskos könyvekből, hanem az internetes adatbázisokból informálódnak. Ezért működtetem a kugi.blog.hu oldalt, püspökmolnári dokumentumok közzététele céljából. A több száz követő, a like-ok és kommentek bizonyítják, hogy a blog nagyon népszerű, kiváltképp azok a bejegyzések, amelyekben kép is van. A régi iskolai tablókkal kapcsolatban érkezik a legtöbb hozzászólás. Egy-egy polémia azután kedvet csinál és megnyílnak a fiókok. Egyre több, addig nem látott kép kerül elő, majd kerül fel a blogra, és a hozzászólók elmondják, kit ismertek fel, mikor és hol készülhetett a kép. Sokszor úgy érzem, Kosztolányi Dezső (1885-1936) a lényeget ragadta meg, amikor azt mondta, hogy „A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta és az olvasó, aki olvassa.” Ez egy kis áttétellel napjainkban is érvényes. A blogon a magyarázó mondatokhoz rendszeresen érkeznekjavítások, kiegészítések, pontosítások. Olvasóimmal így együtt írjuk a közösség történetét. Ennek a „közös alkotásnak” - ezt nem győzöm hangsúlyozni - van egy nagyon fontos aspektusa. Az elszármazottak számára kapcsot jelenthet a szülőfaluhoz. A blogon olyan személyek jelentkeznek, akiknek személyes kötődése már megszűnt, nem járnak haza, de kommentjeikkel, az általuk őrzött képek megküldésével teljesebbé tudják tenni a faluról alkotott képet. Öröm hallani a helytörténet iránti érdeklődés új formáját és ezért fel kell tennem a kérdést, hogy az aktív helytörténet kutatónak milyen tapasztalatai vannak a települési értéktárak működésével kapcsolatban? „A hagyomány nem beteg, hogy ápolni, a múlt nem bűnöző, hogy őrizni kelljen”, de a viccet félre téve, én úgy látom, hogy minden az érdekelt és érintett személyek hozzáállásán múlik. Ahol van a hagyomány megőrzésére és átörökítésére szerveződött civil közösség, ott öszszegyűjtik a múlt relikviáit, a népszokásokat, figyelnek az építészeti értékekre, megakadályozzák azok nemtörődömségből vagy hozzá nem értésből fakadó esetleges pusztulását. Ha az ilyen tevékenység találkozik az önkormányzatok 10
