Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)

M. Kozár Mária: Pável Ágoston (1886 - 1946) a tudós műfordító

Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/2 konságot... A szlovénok többnyire az ő zász­lóik alatt harcoltak, s így eléggé ismerték jó és rossz tulajdonságaikat.”16 Az előbbivel ellentétben a Mátyás török fogságban (Kralj Matjaz v turskijeci) első versszakából már kiderül, hogy Mátyás magyar király: „Mátyás király, Mátyás király! / Be gyönyörűen ragyog a fődön a magyar korona!" A továbbiakban megtudjuk, hogy török fogságba került és a börtönben a török szultán kisebbik lánya felajánlotta, hogy kiszabadítja, ha utána feleségül veszi. Mátyás nem vehe­ti feleségül, mert már nős, öccsét ajánl­ja maga helyett, akit szintén Mátyásnak hívnak. A török szultán kisebbik lánya meg is szökteti Mátyás királyt, s feleségül megy öccséhez. Erről szól a monda. Va­lójában Hunyadi Mátyásnak nem öccse volt, hanem bátyja és nem Mátyásnak hívták, hanem Lászlónak. Pável Ágoston a műfordításhoz ezt a megjegyzést fűzte: „Mátyás a történelem tanúsága szerint soha­sem került török fogságba, de apját Sibinja­­nin Jankót (Hunyadi Jánost - a szerző megj.) több ízben is elfogták ellenségei. Lehet, hogy ezeknek az eseményeknek az emlékét őrzi a költemény.”17 A Mátyás király és Alencica (Kralj Ma­tjaz in Alencica) balladában nem a ki­rály, hanem a felesége kerül török fog­ságba. A házasságkötésük utáni hato­dik napon a király: „Nyeregbe szökken s gyors lován / kinyargal vára kapuján: / le a dunai végekre, / a magyar őrvidékre.” Harcba kell szállnia a törökkel, ezért fiatal hitvesét óva inti: „Ne járj a kert­ben... Kard zörög / a bokrok közt, s megej­tenek / a csalafinta törökök!”. Mátyás hő­siesen harcol, amikor egy madár hírül 16 S. Pável - M. Kozár, 2016. 210. p. 25. jegyzet. 17 S. Pável - M. Kozár, 2016. 210. p. 26. jegyzet. hozza, hogy feleségét elrabolták a tö­rökök. „s felhőnél is sebesebben / száguld haza egyenesen, / hol fehér falú vára áll / a nagy Duna partjainál...” Török ruhába öltözve Törökországba nyargal „legtü­zesebb fehér lován”. Ott csellel kiszaba­dítja asszonyát, a nyomába eredő törö­köket mind lekaszabolja, s sikerül elér­niük a Száváig. Ott „...Átúszik a széles fo­lyón. / Túl rajta már végtelenül / az áldott magyarföld terül” Pável Ágoston itt is utánajárt a tör­téneti feljegyzéseknek, szakirodalom­ból is tájékozódott. „Mátyásnak első fe­lesége Kunigunda, Podjebrad György cseh király lánya volt, második felesége pedig Beatrice, nápolyi királylány. Egyik sem ke­rült sem török, sem egyéb fogságba. Beat­­ricéről azonban feljegyezték (Mailath: Geschichte der Magyaren III. 69.1. -hivat­­kozi Pável), hogy mikor Dalmácián át Ma­gyarország felé utazott (1475), nagyon félt a portyázó török martalócoktól. Járt füstölgő, véres romok között, ahonnan alig néhány órája távoztak a dúló csapatok. Csak a Drá­ván túl érezhette magát biztonságban. Le­het, hogy ez a kalandos utazás szolgáltatott okot a költemény keletkezésére. ”18 Pável Ágoston műfordításait minden esetben jegyzetekkel látta el és hivatko­zott az eredeti szlovén mű forrására. A bal­ladák esetében ez a legnagyobb szlo­vén népköltészeti gyűjtemény, a négy­kötetes Slovenske narodne pesmi (Szlo­vén népdalok), amely Ljubljanában je­lent meg 1895 és 1923 között.19 Ezért nevezhetjük tudós műfordítónak. Mű­fordításainak nyelvezete, verselése, szófordulatai pedig az tanúsítják, hogy ő maga is költő volt. 18 S. Pável - M. Kozár, 2016. 210. p. 27. jegyzet. 19Strekelj, Karel - Glonar,Joze: Slovenske naro­dne pesmi. 1. zv. Ljubljana, 1895-1898.820 p., 2. zv. Ljubljana, 1900-1903.900 p., 3. zv. Ljub­ljana, 1904-1907. 851 p., 4. zv. Ljubljana, 1923-1908. 819 p. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom