Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)
Adattár - Rudolf Kropf: Az 1776. és az 1777. évi Vas váremgyei cigányösszeírások. A népesség, nembeli és életkori adatok, valamint a névanyag statisztikai vizsgálata. 1. rész
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/2 Kőszegi járás Kemenesaljái járás Németújvári járás Tótsági járás Összesen Horváth 24 Káposztás 22 Sárközi 36 Horváth 17 Horváth 63 Tököli 6 Makkai 7 Horváth 18 Szőke 8 Sárközi 48 Hollósi. 5..Nyári 7 Baranyai 16 Sárközi 4 Káposztás 32 Káposztás 5 Máthé 6 Kányási 10 Czene 2 Baranyai 19 Nyári 5 Sárközi 5 Kopasz 8 Lakatos 2 Nyári 12 Vámos 5 Goda 4 Kokas 7 Pilák 2 Kányási 10 Lakatos 4 Horváth 4 Károly 6 Turba 2 Lakatos 9 Papói 4 Darvas 3 Czene 5 Alla 1 Kokas 8 Balogh 3 Kiss 3 Káposztás 4 Baranyai 1, Kopasz 8 Berki 3 Lakatos 3 Pudi 4 Csúszó 1 Szőke 8 Németh 3 Miszi 3 Sipos 4 Haris 1 Tököli 8 Sárközi 3 Tehén 3 Németh 3 Hosszú 1 Czene 7 3. táblázat A roma családnevek gyakorisága Vas vármegyében járásonként, 1776. (a 12 leggyakoribb név) 161. számúak) egyetlen leányt sem regisztráltak. Az egységnyi családra eső gyermekszám 2,38-at tett ki.37 Az 1777. évi Vas vármegyei cigányösszeírás során három - a Kőszegi, a Kemenesaljái és a Németújvári - járásban mindösszesen 215 településen 340 családot és 714 gyermeket - közöttük 275 fiút és 223 leányt - vettek számba. így egy családra átlagosan 2,1 gyermek esett. A VAS VÁRMEGYEI ROMÁK CSALÁD ÉS KERESZTNEVEI AZ 1776. ÉS AZ 1777. ÉVI ÖSSZEÍRÁSOKBAN Mindkét összeírás „tudósít” romáknál akkor szokásban volt nevekről. Az adatfelvételeket a „Conscriptio Zingarorum”-nak, azaz a cigányok összeírásának, vagy a „Conscriptio Neo-Colonorum”-nak, azaz az újtelepesek összeírásának nevezték, a romák pedig maguk „Zingari vei Zingara vidua”-nak, azaz cigánynak, illetőleg cigány özvegyasszonynak vagy „Neo-Colonor”-nak, azaz újtelepesnek, eredetüket 37 MNL OL Cö. 1777. Conscriptio Zingarorum in Processu Németh Ujváriensi pro utroque Semestri Anni 1777 deserviens. pedig „Gentis Zingara”-nak, vagyis a cigányok népéből valónak mondták.38 38 Augustini ab Hortis Sámuel: A magyarországi cigányok mai állapotáról, különös szokásairól és életmódjáról, valamint egyéb tulajdonságairól és körülményeiről (1775-1776). Von dem heutigen Zustanden, sonderbaren Sitten und Lebensart, wie auch von denen übrigen Liegenschaften und Umständen der Zigeuner in Ungam. Szerk. és bev. Deáky Zita, Nagy Pál. Bp.-Gödöllő, 2009. (továbbiakban: Augustini, 2009.) 50-54. p. (A néprajzi látóhatár kiskönyvtára; 12.); Augustini (1729-1792) 1770 körül a romákat különböző elnevezésekkel illette. Nevezte őket az akkor Magyarországon szokásban volt módon cigányoknak is, akiket „... az újabb és legfelsőbb magyarországi országos rendelkezések szerint sem fáraóknak, sem pedig cigányoknak, hanem Neubauemak, magyarul pedig újlakosoknak vagy újmagyaroknak kell hívni" (Augustini, 2009. 58. p.) Augistini munkája 1775 és 1776 között 39 folytatásban az „AUergnädigst privilegierte Anzeigen aus sämtlich kaiserlich-königlichen Erbländem“ című folyóiratban jelent meg. A 2009-ben Magyarországon megjelent kötet az eredeti szöveget fakszimilében, Magyar László András fordításában és magyarázataival adja közre. Augustini ab Hortis 1761-től a Szepes vármegyében lévő Szepesszombaton (ma: Spisská Sobota, Szlovákia) volt evangélikus lelkész. Fő műve a magyarországi és erdélyi romákkal foglalkozott. Gyűjtötte a romákról szóló európai forrásokat, amelyeket saját tapasztalataival és megjegyzéseivel egészített Id. Emellett megvizsgált és megcáfolt bizonyos nézeteket a romákról, továbbá kritikával illette az évszázadok óta megőrzött sztereotípiákat és a romákról korábbi 78
