Mayer László (szerk.): Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2016/2 (Szombathely, 2016)
M. Kozár Mária: Pável Ágoston (1886 - 1946) a tudós műfordító
Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 2016/2 sához irodalomtörténeti, történeti bevezetőt vagy jegyzetet írt. Ezért nevezhetjük tudós műfordítónak. Ezekben az években - 1932-ben és 1936-ban - látott napvilágot két magyar nyelven írt verseskötete. Műfordításai is költői remekművek. Vilko Novak szerint - aki jól tudott magyarul - Pável fordításai „híven tükrözik Pavel magyar költői nyelvét és kitűnő formaérzékét”7 A népdalokban „előforduló szlovén népnyelvi sajátosságokat a legjobban megfelelő magyar szóképekkel helyettesíti.”8 Elsőként a Nyugat kiadónál jelent ment 1937-ben egy kötetben Ivan Cankar két kisregényének a fordítása: Jernej szolgalegény és az ő igazsága. Hlapec Jemej in njegova pravica. - Mihaszna Marko és Mátyás király. Potepuh Marko in kralj Matjaz. Majd 1941-ben a Budapesti Egyetemi Nyomda adta ki Ivan Cankar A szegénysoron. Na klancu című regényének magyar fordítását. Pável Ágostonnak 1940 és 1944 között 21 fordítását közölte a Vigilia, a Láthatár, a Kelet Népe, a Sorsunk, a Kalangya, a Délvidéki Szemle, az írott Kő és a Forrás című folyóirat. Ebből hat népballada, a többi kortárs szlovén írók és költők műve. Többnyire irodalomtörténeti, történeti bevezetővel. Népköltészeti és műköltészeti fordításait gyűjteményes kötetben is szerette volna kiadni. Erről tanúskodik a Pável család és a Savaria Múzeum Néprajzi Adattárában őrzött két gépelt kéziratának másolata: Szemelvények a szlovén múköltészetből és Szlovén népballadák és néprománcok,9 valamint levelezése Csuka Zoltánnal, a Láthatár irodalmi folyóirat szerkesztőjével. Pá-7 Slovenske ljudske pesmi. Szlovén népdalok. Ured. Vilko Novak. Murska Sobota, 1967. (továbbiakban: Novak, 1967.) 7. p. 8 Novak, 1967. 9. p. 9 Savaria Múzeum. Néprajzi Adattár (továbbiakban: SM NA) K-101, K-103. Pável Ágoston, 1909 körül (A fotó a Pável család tulajdona) 6
